Az elmúlt egy hónapban felgyorsult a német nemzetiségi névjegyzékről leiratkozók száma: február 6-ra jóval 30 ezer alá, 29170-re csökkent azok száma, akik pártlisták helyett német nemzetiségi listára szavaznának, és ha ez így folytatódik, egyszerűen matematikailag kevesen lesznek ahhoz, hogy még kedvezményes feltételek mellett is képviselőt juttassanak az új Országgyűlésbe – derül ki a Political Capital elemzéséből.
Ha így lesz, akkor kiesik az eddigi egyetlen nemzetiségi képviselő a parlamentből, ami nemcsak a magukat a német nemzetiséghez tartozóknak valló választók számára lehet rossz hír. A kormánypártoknak még rosszabb lenne, mivel az eddigi német nemzetiségi képviselő, Ritter Imre, mióta 2018 óta a Parlamentben ül szinte minden szavazásnál a Fidesz-KDNP-t támogatta a voksával, ő volt a kétharmad plusz egy fője,
viszont a német nemzetiségi önkormányzat idén lecserélte Ritter Imrét és más listavezetőt állított.
Ritter Imre német nemzetiségi képviselő gratulál Orbán Viktor miniszterelnöknek a kormányfő eskütétele után 2022-ben.
MTI / Illyés Tibor
De miért is nem lesz nemzetiségi képviselő, ha sokan leiratkoznak a listáról? Ehhez tudni kell, hogy az országgyűlési választáson nemcsak egyéni képviselőjelöltekre és egy párt országos listájára lehet szavazni, hanem nemzetiségi listára is. Ilyet országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak, erre viszont csak úgy lehet szavazni, ha az adott nemzetiséghez tartozó szavazó felveteti magát a nemzetiségi névjegyzékbe.
Így viszont nem szavazhat egy párt országos listájára, csak a nemzetiségi listára. A 13 elismert hazai nemzetiség egyikéhez tartozók így 2014 óta kellő számú választó és szavazat esetén kedvezményes mandátumszámítással, vagyis egy egyéni képviselői mandátumnál könnyebben – a kevesebb voks miatt „olcsóbban” – képviselőket, vagy ha ez sem sikerül, akkor egy érdemi jogkör nélküli szószólót küldhetnek a Parlamentbe.
Egy nemzetiségi mandátum megszerzéséhez a korábbi választásokon 22-24 ezer szavazatra volt szükség – egy rendes listás mandátumhoz eközben 90 ezer körülire. Idén a várható magasabb részvételi arány miatt a kedvezményeshez is 1-2 ezerrel több voksra lehet szükség, mint korábban. Így a németeknél a 30 ezer fő lehet az elvi minimum a mandátumszerzéshez, ha ennyien sincsenek, elúszhat a képviselői hely.
https://infogram.com/1pg37d3xnk217di93pgv2d6xjqbwp16zkq0
A Political Capital gyorselemzése szerint érthető, hogy egyre több német nemzetiségi magyar választópolgár dönt úgy, „az ezer sebből vérző rendszer keretei között nem kíván részt venni a nemzetiségi választásban”. Bő fél évig átlag napi két-három fővel csökkent csak a létszám, az elmúlt három hétben viszont már átlag napi 30-cal. Ők úgy dönthettek, hogy a nemzetiségi lista helyett mégis inkább pártlistára akarnak szavazni.
A választásra ugyan már 10 nemzetiségi önkormányzat is bejelentkezett, hogy listát állítana, de a németen kívül a roma nemzetiségi névjegyzékre feliratkozott választók száma az érdekes, mivel csak ennek a két listának van elvi esélye kedvezményes mandátumra. Azért, mert ők vannak elegen ahhoz, hogy egyáltalán megüssék a kedvezményes mandátumhoz szükséges szavazószámot a nemzetiségi listán.
Egyelőre a roma nemzetiségi névjegyzékre bejelentkezettek február 6-án 40286-an voltak. Ez azért lényeges, mert a romák esetében mintegy 40 ezer fő kellhet a mandátumhoz. A voksszerzéshez szükséges szavazatszám-minimum miatt a 13 elismert magyarországi nemzetiségből a 11 másik kisebbségnek a lélekszáma miatt esélye sincs arra, hogy „rendes” mandátumot szerezzen, vagyis képviselői helyre juttassa be a listavezetőjét.
https://infogram.com/1p67m93k5rlrp7h5krz36j1kykb3p722p53
A romáknak azonban van rá esélye, ráadásul most először, hiszen legutóbb, 2022-ben listát sem tudtak állítani. Miután az országos roma önkormányzat tisztújításán többséget szereztek a fideszes romák, az új elnök, Aba-Horváth István nem is titkolta: céljuk, hogy 2026-ban cigány képviselőt juttassanak a parlamentbe, ahol a Fideszt támogatnák. A Fidesz örülne a plusz mandátumnak, de Lázár János ámokfutása miatt hűvösebb lehet a viszony.
https://hvg.hu/itthon/20260206_fulke-podcast-dull-szabolcs-elemzes-ebx
A nemzetiségi választás rendszere ráadásul mindeközben reformra szorulna. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2023 tavaszán jogerőssé vált ítélete jogsértőnek mondta ki több ponton is a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályozását, amikor – két nemzetiségi szavazónak igazat adva – Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott. AZ ítéletet azonban lassan három éve nem hajlandó végrehajtani a kormány.
A még 2022 novemberében hozott elsőfokú ítélet felülvizsgálatával az Igazságügyi Minisztérium sikertelenül próbálkozott, így lett jogerős a döntés 2023 áprilisában. Eszerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a választási rendszer kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozó része. Az ügyet Karsai Dániel, az ALS-betegségben 2024 őszén meghalt jogász vitte Strasbourgig, és a Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben a bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter bíróval – megállapította:
a magyar választási rendszer nem biztosítja kellően „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során”;
aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról;
sérül a választás titkosságához való jog is a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt;
a nemzetiségi lista zárt, vagyis csak fix névsorra lehet szavazni, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére;
alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek a kis létszáma miatt esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.
A fenti, jogsértő keretek megváltoztatását tehát évek óta jogerős ítélet írja elő, mégsem tett ez ügyben semmit a kormány. Pedig közben többször átírták a választási törvényt máshol – ha éppen az szolgálta a Fidesz érdekét. Még 2024 év végén csaknem 80 ponton írták át a szabályokat, már az idei országgyűlési választásokra készülve, és átrajzolták az egyéni választókerületek határait – szerintük arányosan, de úgy, hogy azért a Fidesznek kedvezzen.
Nyitóképünkön Orbán Viktor szavaz 2022-ben. Fotó: Túry Gergely
