A Kúria jogerősen kimondta, hogy ki kell adni a 16 milliárd forintból „digitalizált” ingatlan-nyilvántartó rendszer adatait. A fejleményekről a közérdekű adatigénylés miatt jogi eljárást kezdeményező Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be Facebook-oldalán.
https://www.facebook.com/photo?fbid=1511167017038254&set=a.443185493836417
A projekt problémái 2015-re nyúlnak vissza: ekkor indult el az állami nyilvántartási rendszer digitalizálása 16 milliárd forint uniós forrásból. A rendszert a határidőre, 2023-ra befejezettnek nyilvánították, azonban az ígért funkciók jelentős része továbbra sem érhető el. A földhivatalok 2024 nyarán átálltak a még nem teljesen kész rendszerre, ami túlterheltséget és több hónapos fennakadásokat eredményezett az ügyintézésben.
Miután megnyílt a rendszer, az ügyvédek számára nem tették hozzáférhetővé a felületet. Az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek ennek megfelelően továbbra is papíralapon intézhetők, de már az új szabályok és az új formanyomtatványok szerint.
Hadházy először az EU-s pénzek felhasználását ellenőrizni hivatott magyar Integritás Hatóságnál jelentette be az esetet, mely nem indított eljárást. Ezt követően tavaly tavasszal fordult az OLAF-hoz. Őszre a Transparency International Magyarország (TI) kiperelte, hogy a kormányzatnak nyilvánosságra kell hoznia, miért késik a projekt. A Fővárosi Ítélőtábla szeptemberi jogerős ítéletében elrendelte az adatok nyilvánosságra hozatalát, a kért adatok mégsem jöttek, viszont a döntést most megerősítette a Kúria.
https://hvg.hu/itthon/20260121_hadhazy-akos-olaf-vizsgalat-ingatlan-nyilvantarto-rendszer?fbclid=IwY2xjawRDKnZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETFCamZrOTVuelA1Q0RmUVB4c3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHlZY3WES39HXxR_wOvmecQyIyC027rFO5lvq0HtRQ3C12XVi0vlfQUjrRVZY_aem_Z3JlwiD1HEmnhRKI8BLsOA
A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó Lechner Ödön Tudásközpont – mely a digitalizációra kapott 16 milliárdot – a TI szerint korábban azzal indokolta a csúszást bíróságon, hogy a kért iratok hatezer oldalt tesznek ki, és ezek digitalizálása 45 napba telik.
Ez azt jelenti a TI szerint, hogy
nem sikerült a beruházáshoz kapcsolódó, hatezer oldalnyi dokumentumot digitális formában megőrizni, így azok kizárólag kinyomtatva vannak az alperes birtokában.
