Régóta először adott érdemi interjút Szijjártó Péter. A leköszönő külgazdasági és külügyminiszter, aki a választás utáni napokban eltűnt, majd meglett, a független szerkesztőségek egyikének, a Telexnek adott hosszú interjút.
https://hvg.hu/itthon/20260416_szijjarto-peter-valasztas-utan-interju
„Én szerintem már nem, mert én nem voltam katona, és nem hiszem, hogy ha így, 48 évesen, valaki rám néz, alkalmasnak tart arra, hogy én bármilyen frontra elmenjek harcolni” – válaszolt a leköszönő külügyminiszter arra a nyitó kérdésre, hogy ő vajon meg fogja-e kapni a katonai behívóját, miután a Tisza Párt nyerte meg a választást. Erről az eshetőségről ugyanis a kampányban a Fidesz azt állította, hogy Magyarország háborúba fog sodródni. Hozzátette: továbbra is reméli, hogy az új kormány tagjai is megakadályozzák majd a háborúba sodródást, és ezért imádkozik is.
„Az szerintem tényleg riasztó, hogy egy háborús környezetben élünk Európában” – fogalmazott a háborúba sodródás realitását firtató kérdésre, miután azzal igyekezett érzékeltetni a háború veszélyének közeliségét, hogy ő nemrég két olyan hadifogollyal utazott egy repülőn, akik pár órával korábban még hadifogolytáborban voltak.
„Én azt is megtiltottam otthon a fiúknak, hogy túl sok politikát fogyasszanak, meg nézzenek, mert a magyar politika sokkal brutálisabb, mint lennie kellene” – árulta el a Fidesz kampányában kitüntetett szerepet vivő politikus, miután arról kérdezték, a saját családjában is téma volt-e a háború veszélye. Hozzátette: annak eldöntése, hogy a közbeszéd durvaságában kinek milyen felelőssége van, már egy másik beszélgetésre tartozna. Később azt is kijelentette, ő soha nem nézte sem a kormánypárti, sem az ellenzéki média politikai tartalmait; kizárólag sportot nézett és néz.
Ezt követően azonban mégis meglehetősen sokáig a körül folyt a beszélgetés, hogy mi volt a kormány felelőssége a magyar társadalom polarizálásában és a gyűlöletteli közbeszéd elharapózásában.
„Én nem emlékszem arra, hogy akár én, akár bármelyikünk olyan fenyegető hangnemben lépett volna fel személyekkel, családokkal szemben, mint ahogy most velünk szemben fellépnek. Velem szemben személyesen is, aki pedig aztán, azt gondolom, hogy tényleg, aki hozzám segítségért jött – a politikai paletta bármely oldaláról –, mindig megkapta a segítséget” – hangsúlyozta a polarizációval és társadalmi békétlenséggel kapcsolatban.
Ragaszkodott ahhoz, hogy a Fidesz-kormányok minden tagja mindig arra törekedett, hogy „Magyarország egy élhető hely legyen mindenki számára”.
Azt, hogy tavaly március 15-i beszédében Orbán Viktor „a fél országot” lepoloskázta, „rosszindulatú értelmezésnek” minősítette, ugyanakkor amellett is érvelt, hogy a társadalomban voltak olyanok, „akik nagyon durván váltak politikai szereplőkké”, noha ez nem lett volna dolguk. Szijjártó szerint a miniszterelnök szóhasználata az idegen befolyás problémáját kifejezni hivatott retorikai eszköz volt.
https://hvg.hu/itthon/20250315_Elemzo-Orban-Viktor-poloskazos-mondatarol-Borzalmas-hallgatni-ezeket-az-1930-as-eveket-idezo-kijelenteseket
Én nem fogom bírálni sem a miniszterelnököt, sem a beszédeit
– tette egyértelművé szerepfelfogását a leköszönő miniszter, bizonyára nem a mindenkori kormányfőre gondolva. Igaz, később azt is állította, egyetért a riporterrel abban, hogy szavak szintjén is meg kell adni a minimális tiszteletet az ellenfeleknek is. Szerinte a beszéd kontextusában a poloskázás nem volt sértő – erősítette meg többször.
„Az, hogy ma a magyar politikában a gyűlölet hangja, sajnos, felülír mindent, ez szerintem nem egy politikai oldal felelőssége” – fogalmazott Szijjártó, majd azzal próbálta ezt alátámasztani, hogy a velük szemben álló oldalnak számszerűen nagyobb az elérése, így a közbeszédre is erősebben hatnak. „Egyik oldal sem maradt adósa a másiknak” – próbált a maga tetszése szerint igazságot tenni gyűlöletkeltés témában a leköszönő miniszter.
„Az ország hangulatának kialakításáért az országot irányító politikusokat kizárólagosan nem lehet felelőssé tenni” – szögezte le Szijjártó, majd a média és az ellenzék felelősségét igyekezett hangsúlyozni. Mint mondta, ő azért nem fogadja el a kormány kommunikációját illető kritikát, mert az ő személyével szemben a közösségi médiában annyira durva támadások jelentek meg, hogy az mindenen túlment.
„Én soha nem akartam gyűlöletet kelteni, és szerintem soha nem is keltettem gyűlöletet senkivel szemben” – jelentette ki, majd azt is hozzátette, hogy Rogán Antalról, aki régi jó ismerőse, ugyanezt gondolja.
Ukrajnai háború és Oroszország
Szijjártó szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatban egyértelművé tette, a legfontosabbnak a kommunikációs csatornák nyitvatartását tekintették, és mindvégig azt tekintették fő célnak, hogy a háború minél előbb véget érjen. Azt viszont, hogy ez Ukrajna győzelmével elképzelhető lenne, lázálomnak minősítette. Az orosz–magyar kapcsolatokról elmondta, hogy Magyarország számára 70-80 ország van, amellyel fontos a jó kétoldalú kapcsolat – ezek közül Oroszország az egyik. Szijjártó szerint arról, hogy Budapest és Moszkva között több volna pragmatikus együttműködésnél, súlyos hazugság. Ezúttal is az elvileg áron alul vásárolt orosz szénhidrogének jelentőségéről beszélt, amelyekről elmondta, hogy ezt az orosz fél nem ingyen adja, ugyanakkor Magyarország semmivel sem ellentételezi ezt a kedvezményt. A miniszter szerint pusztán a jó megállapodáskötés magyarázza ezt a sajátos tranzakciót.
Az Oroszország irányában fennálló energiafüggőséggel kapcsolatban fontosnak tartotta elmondani, hogy bár a 2022-ben még 70 százalékban Oroszországból fedezett gáz- és olajimport aránya mostanra 90 százalékra nőtt, a diverzifikáció is előrehaladt, mert az Orbán-kormányok alatt 3-ról 6-ra nőtt azon szomszédos országok száma, amelyeken keresztül lehetőséges lenne szénhidrogéneket beszállítani. Arról, hogy a hosszú távú gázszerződéseken miért nem látszik, hogy az orosz energiaimport a világpiaci ár alatt maradna, Szijjártó elmondta, hogy a hosszú távú mellett mindig vannak rövid távú beszerzések is, és ezeknek az árszabása van úgy meghatározva Moszkva és Budapest között, hogy összességében a két típusú szerződés alapján beszerzett energiahordozókért a világpiaci árszint alatt fizessünk.
Azt, hogy sok választó Szijjártó Pétert hazaárulónak vagy akár csak a politikáját oroszbarátnak minősítik, fájónak nevezte a Moszkvában Barátságért érdemrenddel kitüntetett külügyminiszter. Arra a kérdésre, hogy a kormány nem ugyanígy hazaárulással vádol-e egy magyar újságírót, Panyi Szabolcsot, Szijjártó annak leszögezésével válaszolt, hogy ő személy szerint nem minősítette hazaárulónak az oknyomozó újságírót. Hangsúlyozta: a magyar kormány kizárólag a háború kérdésében képviselt egyedüli álláspontot az Unióban. Szerinte az is egy „hazug beállítás”, hogy a magyar kormány vetetett volna le orosz személyeket az EU szankciós listáiról, mivel ilyen kérdésben mindig a 27 ország közös döntése született.
Szijjártó azzal kapcsolatban is próbált választ adni, miért volt lehetséges, hogy míg Svédország nagykövetét egy, a magyar kormányt kritizáló anyag tévéadásba kerülése miatt behívatták, addig a Munkácsot ért rakétatámadás miatt az orosz nagykövetet nem kérették be. A külügyminiszter elmondta, a diplomáciának nem csak nyilvános eszközei vannak, majd azt hangsúlyozta, hogy ezen az eseten kívül magyarlakta településeket nem bombáztak, amit a két ország közötti jó kapcsolat magyaráz.
A miniszter azt is hozzátette: Magyarország euroatlanti elkötelezettségét az is mutatja, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok soha nem látott magasságokba emelkedtek az Orbán-kormány alatt.
Kérdésre Szijjártó egyértelmű igennel felelt arra, hogy ha most lenne népszavazás Magyarország európai uniós csatlakozásáról vagy tagságáról, a belépés, illetve maradás mellett szavazna-e.
A kormány eredményeivel visszaélő szereplők
Azt nem mondom, hogy nem voltak vagy nincsenek olyanok a környékünkön, akár nagyon sokan is, akik nagyon durván visszaéltek azzal, hogy itt a kormányban a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, a kormányzati tisztviselők szorgalmasan, tisztelettel, sokszor éjt nappallá téve dolgoztak. Ezzel nagyon sokan – a kelleténél jóval többen – nagyon durván visszaéltek
– igyekezett egy példával bemutatni, miért veszíthette el a választást a Fidesz. Többszöri kérdésre végül konkrét ügyet is hajlandó volt megnevezni: a Magyar Nemzeti Bank „körüli” botrányt, amelyről azonban hangsúlyozta, nem tudja, ott pontosan mi történt.
Amíg Matolcsy György gazdasági miniszter volt, kiváló gazdasági miniszter volt, fantasztikus. Azt, hogy ezután, hogy jött az, ami azután történt – föl nem foghatom
– pendítette meg mégis egy személy lehetséges felelősségét.
A riporter kérdésére ezután a kegyelmi ügyet is dühítőnek nevezte, kijelentve, hogy ebben a kérdésben „alapvető motivációkat illetően” nem adtak választ az érintettek. Ezekre a magyarázatokra a leköszönő miniszter saját elmondása szerint az ország közvéleményével együtt 3 éve vár. „Valaki ezt a döntést tanácsolta. Mi volt a tanács motivációja? Azután mi volt a döntés motivációja?” – fogalmazta meg saját kérdéseit a miniszter, majd nyílt és világos beszédet javasolva elárulta, amit mindenki tud: hogy ezekre a kérdésekre máig nem érkeztek válaszok. Szijjártó szerint azt, hogy Novák Katalin álljon nyilvánosság elé a válaszaival, a miniszterelnök is többször is szorgalmazta.
Tehetetlen dühvel állok azóta is
– vallotta be az ügyben válaszok nélkül hagyott miniszter. „Az egész ország kérdezi, hát ennél jobban hogyan lehet kérdezni” – magyarázta, hogy a kormánynak miért nem volt megkülönböztetett felelőssége a válaszok elmaradásában.
Jachtozás
A beszélgetés vége felé a miniszter emlékezetes, 2020-as adriai jachtozása is szóba került, amiről elmondta, hogy azért nyaralhatott Szijj László hajóján, mert oda a legjobb barátja, Benkő Szilárd meghívta. Azt, hogy a jacht éppen egy olyan vállalkozóhoz volt köthető, akinek Szijjártó minisztériuma 6 milliárd, majd további 200 millió forint támogatást adott, az ő nyaralásával semmilyen módon sem összefüggő körülménynek minősítette.
https://hvg.hu/gazdasag/20200819_Heti_60_millioert_berelheto_egy_olyan_luxusjacht_amin_Szijjarto_utazott
A miniszter később azt is elmondta, hogy – az ő tudta nélkül – Benkő Szilárd is kapott 280 millió forintot a Külügyminisztériumtól. Szijjártó szerint ebben az a döntő, hogy ezt olyan pályázaton nyerte el, amelyre mindegyik magyar cég pályázhatott.
Luxizás
Szijjártó elmondta, hogy a családja nem milliárdos, noha feleségének a 2019-ben alapított belsőépítészeti cége évente 4-500 millió forintos nyereséget ér el, amivel messze lekörözi az ágazat top 5 cégének átlagos profitrátáját. A leköszönő miniszter szerint ezek az összegek nem mind mennek a családi kasszába, hiszen élnek is belőle, illetve a felesége további befektetéseket is eszközöl. Szijjártó azt sem tudta megmondani, hogy a felesége mekkora összegben viselt ékszert, amikor Hadházy Ákos több millió forint fölötti kiegészítőt is összeszámolt az egyik öltözékén. Mint mondta, erről nem is beszéltek később, mert ez is a róluk politikai alapon terjesztett hazugságok közé tartozik, amikkel egymás közt nem foglalkoznak.
https://hvg.hu/itthon/20250708_Varkonyi-Andrea-mellett-Szijjarto-felesege-is-szereti-a-tobbmillios-Cartier-ekszereket
