„Borzalmas hallgatni ezeket az 1930-as éveket idéző kijelentéseket, mindenképpen a durvulást jelzi, hogy Orbán Viktor poloskának nevezte az ellenfeleit” – mondta a HVG-nek Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet vezető elemzője.

Az elemző arra reagált, hogy a kormányfő március 15-i beszédében úgy fogalmazott: „A mai ünnepi összesereglés után jön majd a húsvéti nagytakarítás – átteleltek a poloskák”. Ezzel Orbán Viktor egyszerre utalt az összes ellenfelére: Magyar Péterre, a Tisza Párt elnökére, valamint a szerinte külföldről pénzelt bírókra, újságírókra, civilekre.

„A rendszerváltás óta miniszterelnöki szinten még sohasem hangzott el ilyen kijelentés Magyarországon” – fogalmazott Ranschburg Zoltán. Szerinte hiába volt Magyar Péter gúnyneve jobboldali körökben az, hogy poloska, ez korábban csak egy nem túl szerencsés szójáték volt Varga Judit „lehallgatására” utalva – és csak egy emberre vonatkozott.

A miniszterelnök előadásában viszont ez már más jelentéssel bír, olyan nem emberi élőlényekre lehetett érteni, amelyek „eltakarítandók”.

Ráadásul a kormányfő szándékosan nem határozta meg pontosan, hogy kikre gondol, amikor az ellenfeleiről beszélt, így összemosta a Magyar Péterről, a bírókról, az újságírókról vagy a civilekről tett állításait – mondta az elemző.

Ranschburg Zoltán szerint nem feltétlenül követi majd erőszak ezt a kijelentést, de a szavaknak óriási erejük van, így a szimpatizánsok fejében is nyomot hagy egy ilyen mondat. Az elsődleges cél feltehetően az volt, hogy az amúgy is rendkívül szilárd tábort egyben tartsa, valamint hogy gesztust tegyen a szélsőjobboldali szavazóknak. Az viszont nem valószínű, hogy a poloskázás elriasztaná a stabil szimpatizánsokat a Fidesztől – mondta.

Az elemző úgy vélte, Magyar Péter beszédében inkább a nemzeti egység hangsúlyozása került a középpontba. „A Tisza Párt elnökének szavai egyébként jól ellensúlyozták a demonstráció díszleteit és magát az előadást is, a rendezvény ugyanis olyan volt, mint egy Fidesz-, vagy egy néhány évvel ezelőtti Jobbik-tüntetés – fogalmazott Ranschburg Zoltán. Hozzátette: Magyar Péter rendkívül sikeresen vette vissza a nemzeti jelképek használatát, aminek Fidesz általi kisajátításába az ellenzék korábban már belenyugodott.

Aggodalomra adnak okot viszont azok az ígéretek, amelyek rendkívül nagy költségvetési hatással járnak. Például a nyugdíjasoknak ígért adómentesség, az évi 200 ezer forintos Szép-kártya jóváírás legalább 500 milliárd forintos pluszkiadást jelentene. Erre még rájönne a 9 százalékos szja okozta bevételcsökkenés, a gyógyszerek áfamentessége, az egészséges gyümölcsök után fizetendő adó csökkentése – miközben amúgy is óriási hiánnyal küzd a büdzsé.

Ranschburg Zoltán szerint Magyar Péter abban bízhat, hogy ha sikerül hazahoznia az uniós támogatásokat, akkor jelentősen javul az ország anyagi helyzete, de első ránézésére az eu-s forrásokkal együtt is igen nehezen megvalósítható ígéretekről van szó. A korrupció elleni küzdelem is hozhat némi megtakarítást, bár ennek a mértéke nagyon nehezen meghatározható, és csak a közpénzek elszivárgása elleni valóban hatékony lépések eredményeként lehetséges. Magyar Péternek azzal is számolnia kell, hogy megválasztása esetén neki viselnie kellene a Fidesz által hozott, nagy forrásigényű gazdasági intézkedések terhét is. (Ilyen például a legalább kétgyerekes anyák adómentessége.)

Az elemző úgy vélte, hogy Magyar Péter a tervezett intézkedéseivel szándékosan azoknak a csoportoknak üzent, amelyek körében kisebb a támogatottsága. A nyugdíjasok mellett ilyennek tekinthetők például a női szavazók, őket egyebek mellett az egyenlő bérezéssel, valamint a családon belüli erőszak elleni küzdelem ígéretével igyekezett meggyőzni. A beszédben külön kitért a határon kívüliekre is, ezzel elsősorban a nemzeti érzelmű szavazókat célozta.

Ranschburg Zoltán szerint a Tisza Párt által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazás a nemzeti konzultációk logikáját követi, de – csakúgy mint a Fidesznél – rendkívül hatásos eszköz. Egyrészt napirenden lehet tartani a párt számára kedvező témákat, másrészt azt a látszatot lehet kelteni vele, mintha a választóknak is lenne beleszólásuk a döntésekbe – és alkalmas arra is, hogy épüljön az adatbázis.

Az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kérdés beemelése viszont érdekes fordulatot is hozhat, ha a Tisza Párt konzultációján végül az az eredmény születik, hogy nem annyira elutasító a magyar társadalom ebben a kérdésben. Erre ugyanakkor kevés az esély, ezt támasztja alá a Medián elemzése is.