#jogalkotás


Orbán nekiment Ukrajnának és Brüsszelnek, mire ellenzéki össztűz zúdult a nyakába

A miniszterelnök felszólalásával kezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Orbán sikerperceket tartott és a Brüsszel-Kijev tengelyt emlegetett. Az ellenzék sem kímélte magát, volt itt ügynöközés, idiótázás, NER-es oligarchák luxizásának emlegetése és elhangzott a klasszikus, „Nem szégyelli magát?” kérdés is. Válaszul Orbán odavetette nekik: „az ukránok oldalára álltak a magyarokkal szemben, helyes, hogy eltűnnek a Parlamentből”.


A kormány elsunnyogja a 14. havi nyugdíj háromnegyedét

A 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvénymódosítás csak a havi juttatás 25 százalékának kifizetését írja elő 2026-ra, az ígért fokozatos bevezetést nem írja törvénybe. Ha a kormány/párt nem tesz semmit, soha nem lesz 14. havi nyugdíj, csak 57. heti. 2020-ban még törvénybe írták a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetését.




Hamar kikerült a pakliból a kormány elővásárlási Jolly Jokere

A kabinet nyár elején szinte a teljes nemzetgazdaságot érintően elővásárlási jogot adott magának a külföldi tőkebefektetések (például céges felvásárlások) esetére. Már a több szempontból abszurd szigorítás bevezetésekor hátsó szándékot lehetett gyanítani, amit csak megerősít, hogy a szabályozás mindössze pár hétig volt hatályban.



A 135 bátorból 20, köztük a fél kormány nem adta a nevét Orbán üldözési törvényéhez: vajon enyhének vagy túlzónak találják?

Még az elvileg ötletgazda és amúgy bevállalós Lázár János sem vette a nevére a botrányt okozó javaslatot. De látványosan távolságot tart a többszörösen jogsértő tervezettől több más miniszter is Navracsics Tibortól Gulyás Gergelyen át Nagy Istvánig. Orbán Viktor persze aláírta, ahogy a Fidesz-frakció 84, és a KDNP-frakció 89 százaléka is. A HVG körbekérdezte a kimaradókat, hogy mi a gondjuk.




Több ezer titkosszolgálati dolgozó lába alól húzzák ki a talajt, az új törvény alapján kuss lesz a nevük

Speciális jogviszonyt kapnak a március 1-től életbe lépő új törvény alapján a polgári titkosszolgálatoknál dolgozók, de mást nem: sem kiszámítható bérezésük, sem konkrét életpályamodelljük, sem érdekképviseletük nem lesz. Az egyeztetés nélkül áterőltetett jogszabály a katonáknál is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a titkosszolgákat.






Megszavazták a Fidesz politikai korbácsát, a szuverenitásvédelmi törvényt és még sok mást

Futószalagon szavazott kedden este az Országgyűlés több jelentős, nagy szakmai-politikai vitát kavaró törvényjavaslatról. Így elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt, a vendégmunkásokról szóló jogszabályt, egy izmosabb Alaptörvény-módosító csomagot, és a Mi Hazánk-féle választási reformjavaslatot is, amelyik nem kedvez Karácsony Gergelynek és az őt támogató ellenzéknek. Nézze vissza a szavazásdömpinget a hvg.hu hírfolyamában.



A „lex Budaházy" volt a téma a Parlamentben: Répássy államtitkár kitért a kényes kérdés elől

A kormány által benyújtott törvényjavaslat szövegét és indoklását ismételte Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a hvg.hu által megírt „lex Budaházy" parlamenti vitájában. A Momentum politikusának konkrét kérdésére már nem válaszolt, és nem tért ki arra sem, miért éppen most látták szükségét a régóta fennálló joghézag rendezésének, ráadásul éppen úgy, ahogy azt Budaházy előre „megjósolta”.


A státusztörvénytől a svéd NATO-abszurdig - ez volt a politika nagy színházának tavaszi évada

A státusztörvény vitájától volt a leghangosabb idén a Parlament, míg a svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslatától csak azért nem, mert azt bohózatba illő módon őszre halasztották. Az ellenzék szócsatákkal néha meg tudta izzasztani Orbán Viktort – már amikor bent volt, és nem bojkottálta a teljes Fidesz–KDNP a parlamenti munkát. Hiába ülésezett 262 órát az Országgyűlés, törvényt egyre kevesebbet fogad el, mivel a kormány rendeleti úton is megtehet szinte bármit. Az ellenzéknek egyetlen törvényjavaslata sem ment át, cserébe 1500 kérdéssel bombázták a kormányt.