A korábbi képviselő szerint a mandátumkorlátozás felesleges és gáz, akkor is, ha virtigli populista javaslathoz méltón akár népszerű is lehet.
Hadházy Ákos korábbi országgyűlési képviselő kedden a Facebook-oldalán reagált arra, hogy az Országgyűlés megszavazta a 17. Alaptörvény-módosítást. Ez többek között létrehozza a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, 12 évben korlátozza a képviselői mandátumok hosszát, és eltávolítja hivatalából Sulyok Tamás köztársasági elnököt, aki előtt már ott van a törvény, aláírásra várva.
Hogy mik az államfő lehetőségei, arról alábbi cikkünkben írtunk:
A Parlamenten átment a Tisza második Alaptörvény-módosítása, most az a kérdés, az államfőn átmegy-e. Annak aláírásával Sulyok Tamás ugyanis kiírná magát a hivatalából – Magyar Péter éppen ezt akarja. A köztársasági elnök megakaszthatja a folyamatot, de a Tiszának is van B terve – akárhogy is, ilyen politikai-jogi csatára még nem volt példa.
Hadházy bejegyzésében a köztársasági elnök (és Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnökének) eltávolításáról azt írja, hogy az „abszolút oké”, hozzátéve, hogy „egy bűnszervezet legfontosabb és legelvtelenebb kiszolgálói ne csodálkozzanak”.
Szintén egyetért az új korrupcióellenes hatóság felállításával, a mandátumkorlátozásról viszont azt írja, „felesleges és gáz, akkor is, ha virtigli populista javaslathoz méltón akár népszerű is lehet”.
A korábbi képviselő kiemeli, nem a sértettség beszél belőle, bár akár az is beszélhetne, hétfőtől ugyanis
másodrangú állampolgár vagyok a hazámban, életem végéig nem vagyok választható a magyar parlamenti választáson. Ugyan csak 10 évig voltam képviselő, de egy utolsó pillanatban odabiggyesztett módosítással így is gondoskodott a kormány arról, hogy soha ne lehessek egy valódi, demokratikus választáson megválasztott magyar parlament tagja
– írja.
Hadházy bejegyzésében hosszan idéz a mandátuma lejártakor mondott búcsújából, amikor többek között arról beszélt, hogy bár a jelenlegi parlament nyilvánvalóan legitim, nem valódi és tisztességes választások után állt fel. Mindez ahhoz vezetett, hogy az Országgyűlés lényegében egypárti, a Tiszának nincs ellenzéke.
A képviselőimandátum-korlátozás a Fidesznél is átalakuláshoz vezetett. Gulyás Gergely azzal indokolta hétfői lemondását a frakcióvezetői pozíciójáról, hogy a feladatot olyan embernek kell ellátnia, aki 2030 után is maradhat a parlamentben.
Orbán Viktor Fidesz-elnök és a KDNP látványosan nem hozott áldozatot, nem tett szimbolikus lépést, sőt egyáltalán nem tett semmit sem azon a hétfőn, ami szerintük a „magyar demokrácia gyásznapja”, ez pedig új értelmezést adhat a politikai elemző szerint annak, miért is mondott le frakcióvezetői tisztségéről Gulyás Gergely. Virág Andrea úgy véli, nem látszik biztosan, hogy ki hozta meg a végső döntést a frakcióvezetői posztról.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Lakos Gábor
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.
