A titkos szavazáson megszerezte az országgyűlési képviselők előírt kétharmados támogatását, így a következő 6 évben a hamarosan létrejövő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hatóság (NVVH) elnöke lesz Unger Anna politológus. Az ELTE oktatóját – a választások előtt a Partizán és a Szabad Európa műsorainak szakértő szereplőjét – 137 igen, 7 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett választották meg. Szintén ezen a titkos szavazáson választották meg Unger egyik helyettesét – 139 igen, 6 nem szavazattal, így Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze nyomozati elnökhelyettes lett.
Ami az elnököt illeti, a 96 pályázó négyes mezőnyre szűkült, de végül – Jancsics Dávid korrupciókutató visszalépése után – csak hárman álltak rajthoz. Unger Anna politológus mellett Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője, valamint a DE Akcióközösségben is szerepet vállalt kanadai–magyar üzletember, Sárvári Nicholas, aki körül némi zavar is kialakult arról, kinek a jelöltje. De mindegy is, mert hármójuk közül Ungert választotta közülük az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága, vagyis egyedüli jelöltként őt javasolták a parlamentnek.
Unger Anna a parlamenti meghallgatásán még jelöltként augusztus 25-én
HVG / Cabrera Martin
Mivel a szavazás titkos volt, nem tudni, hogy melyik képviselő hogyan voksolt, de az biztos, hogy előzőleg a szakbizottsági szavazásnál az egyetlen ellenszavazatot a tiszás Melléthei-Barna Márton adta le Ungerre. Utóbb ezt meg is magyarázta: „Azért szavaztam nemmel, mert ez volt a szakmai meggyőződésem. Egy olyan jogász végzettségű jelöltet szerettem volna a hivatal élére, aki kellő szakmai beágyazottsággal rendelkezik az ügyészséghez”. Hozzátette: Ligeti Miklóst tartotta legalkalmasabbnak a pozícióra, bár szerinte az ő esetében is „jobb lett volna, ha még nagyobb vezetői tapasztalattal rendelkezik”.
Unger Annak a parlamenti ülés előtt egy rövid bejegyzést tett közzé a közösségi oldalán, amelyben azt írta: az NVVH sikerének alapja a közbizalom. „Ehhez minden támogatásra, szakértelemre és a korrupció elleni kérlelhetetlen elkötelezettségre szükség van. Elnökként mindenkit, aki ezért tenni akar, várok a fedélzetre. Mindenekelőtt dr. Ligeti Miklóst” – tette hozzá. Később Ligeti válaszolt is erre, de nem mondott konkrétan se igent, se nemet, csak azt írta: „A korrupció elleni küzdelem mindannyiunk közös felelőssége.” Fontosnak nevezte, hogy megválasszák az elnököt, és mielőbb megkezdődjön a hivatal szervezése.
Magyar Péter szerint nem volt Tisza–Fidesz-paktum
HVG / Cabrera Martin
A szavazás után tartott sajtótájékoztatóján Magyar Péter „aljas hazugságnak” nevezte, hogy a Tisza és a Fidesz között paktum született volna arról, hogy kit választanak az NVVH élére. A kormányfő szerint az ilyen híresztelések célja, hogy aláássák az Európában „a korrupcióellenes küzdelemre legerősebb hatáskörrel felruházott hivatal” munkáját. Kiemelte: nem szavazhattak másról, csak egy jelöltről, Unger Annáról. Úgy vélte, ha ő nem kapta volna meg most a bizalmat a tiszás többségtől, akkor „lehet, hogy örökre lekerül a napirendről az NVVH működése, a vagyonvisszaszerzés és a vagyonvédelem”.
Magyar Péter gyorsítást ígér
A szavazás előtt kivonult az ülésteremből a Fidesz–KDNP szinte minden képviselője, mert tiltakozásul bojkottálták a folyamatot. A titkos szavazás előtti plenáris ülésen is többször szóba került az NVVH szerepe, tevékenysége és az elnökjelölt személye. Magyar Péter miniszterelnök például azt mondta, egy átmeneti időszak után a szervezet a Markó utcába költözik, a kúriai bírók által korábban használt irodákba, és felhasználja majd a Fidesz-kormány által létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal idei éves 6 milliárdos keretéből megmaradt 2,3 milliárd forintot is a működéséhez.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy sokan bírálták Unger Annát, amiért azt mondta, hat évig is eltarthat, míg az NVVH ügyeiből jogerős ítélet lesz, de elárulta: a terv az, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény módosításával ezen gyorsítanak, hogy ne kelljen évekig, talán egy évtizedig is várni a nagy és bonyolult ügyekben az ítéletre, és „nem hat év alatt, hanem sokkal gyorsabban akár” jogerős ítéletek lehessenek. Mint mondta, volt egy olyan „kósza” gondolata korábban, hogy bíró lesz. Elismerte, kell rendes bér, kell elég rendőr, nyomozó, ügyész és bíró, és akkor fel lehet gyorsítani az ügyeket.
Unger: „Ez több mint korrupció”
Fenti idézet Unger Annától hangzott el a minapi bizottsági meghallgatásán, ahol részletes terveit ismertette. Azzal kezdte, politológusként autoriter rezsimek kialakulásával és ezek lebontásának feltételeivel is foglalkozik, így „elég jól ismeri”, miben van és volt az ország. Szerinte nem egyszerű korrupció volt, a hivatal feladata pedig az lesz, hogy a magyar demokráciának legyen olyan immunrendszere, ami biztosítja, hogy ami megtörtént, ne történhessen meg újra. Unger szerint nevén kell nevezni a szereplőket, hivatalban lévő szereplők azért kapták a fizetésüket, hogy megvédjék a közvagyont, és ezt nem tették meg.
Unger előre jelezte: a cél, hogy az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelése szakmai alapon történjen, mert akkor nem lesz politikai boszorkányüldözés, vagyis nem vizsgál majd senkit „pofára” a hivatal. Hozzátette: tendenciákat lát az elmúlt 16 évben. A NER első évei a szabályozással teltek, irányított közbeszerzések mellett, majd 2015-től a második szakasz az alapítványok, koncessziók világa volt, míg a harmadik szakasz akkor következett, amikor az uniós pénzek elapadtak, és az állam elkezdte kiönteni a vagyont, magántőkealapokba, alapítványokba, és a NER ezen utolsó éveiben „egyre kevesebb fék volt a vonaton”. Kiderült, hogy
a legnagyobb bűnnek Unger Anna a magántőkealapokat tartja, ott véleménye szerint az történt, hogy „berakták a pénzünket egy talicskába, és eltolták”.
Indul az Út a börtönbe program
Az NVVH létrehozása – a törvényi feltételek megteremtése, a vezető kiválasztása és a hivatal tényleges megalakítása – jelentős lépés az Út a börtönbe programként ismert tiszás kampányígéret gyakorlati megvalósítása felé. Ez lenne tehát az a szervezet, amely a Tisza reményei szerint nemcsak az elszámoltatást, hanem az elsíbolt, kiszervezett és magánzsebekbe vándorolt közvagyon visszaszerzését is végigviszi, és amit részben ugyanezért a Fidesz–KDNP szívesen hasonlít az ÁVH-hoz – ez utóbbit Magyar Péter miniszterelnök rendre visszautasítja.
Az NVVH működéséről és feladatáról, az elnökválasztást megelőző pályáztatási-kiválasztási folyamatról és az elszámoltatás – vagy ahogy a miniszterelnök hívja, a felelősségre vonás – megvalósíthatóságáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
https://hvg.hu/360/20260827_unger-anna-vagyonvisszaszerzesi-hivatal-nvvh-ut-a-bortonbe-tisza-magyar-kampanyigeret-elnokjelolt
Nyitóképünkön Unger Anna és Tasnády Katalin eskütétele. Fotó: HVG / Cabrera Martin
