Az ügyészségen kívülről nem megítélhető, hogy milyen eljárási, munkaszervezési okokból, szakmai vagy esetleg politikai megfontolásokból került sor ugyanaznap Seszták Miklós, Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogának kikérésére,
de kommunikációs szempontból nagyon szerencsétlen hatást kelt a három merőben eltérő időszakra visszanyúló, eltérő nagyságrendű büntetőügy ilyen összecsúszása
– erről beszélt a HVG-nek a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója és a Magyar Helsinki Bizottság jogásza is.
„Hankó Balázs ügye viszonylag friss, és a közelmúltbeli letartóztatások alapján is időszerűnek tűnik, hogy mostanában jutottak el a nyomozásban a mentelmi joggal rendelkező érintettig. Seszták Miklós ügyében szintén nemrég történtek olyan őrizetbevételek, gyanúsítások, amelyeket tekinthetünk az érintett volt miniszter meggyanúsításának előzményének” – fejtette ki a Helsinki Bizottság részéről Tóth Balázs ügyvéd. Hozzátette, hogy kérdést leginkább Magyar Péter 2024-es telefonlopási ügye vet fel. Hiszen nem világos, ha az ügyészség ebben az ügyben már az Európai Parlamenttől is kérte – az akkor még EP-képviselő – Magyar mentelmi jogának felfüggesztését (sikertelenül), miért nem májusban kereste a magyar parlamentet, amikor a mostani miniszterelnök uniós mandátuma megszűnt (május 8.), magyar képviselői státusza pedig létrejött (május 9.).
Hasonlóan látja a helyzetet Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója is, aki szerint a politikusokat érintő büntetőügyek párhuzamos „beindulása” a kormányváltás késleltetett következményeként csúcsvezető nélkül maradt, egyúttal belső átalakuláson áteső ügyészi szervezet zavartságát mutatja.
https://hvg.hu/itthon/20260923_feljelentest-tettek-furcht-pal-volt-fougyesz-allitasa-miatt-amely-szerint-az-ugyeszsegen-megmondtak-ki-ellene-lehet-nyomozni
Nem tudjuk, hogy napi szinten hogyan működik az ügyészség: az egyes ügyek mikor hol tartanak.
„Amit tudunk, hogy egy erős hierarchia alapján működő szervezetről van szó, ahol a legfőbb ügyésznek kiemelt jogosultsága van mind az ügyészségi szervezet, mind a nyomozások irányítására. A kormányváltás előtt pedig azt láttuk, hogy a politikusokat érintő nyomozások egy szinten megakadtak” – fogalmazott Martin József Péter, aki szerint éppen ez a zavaradottság mutatja, hogy mennyire fontos lenne, hogy mielőbb új – és persze megfelelő – legfőbb ügyészt nevezzenek ki, akinek a vezetésével a szervezet működése konszolidálódhat.
https://hvg.hu/360/20260922_legfobb-ugyesz-casting-tisza-elutasitas-politika-probatetel-baka-andras-magyar-peter-valsag-ugyeszseg
Szerinte a helyzet külső megítélését az is nehezíti, hogy az ügyészségi munkának nincs olyasfajta „szokásos rendje”, ami alapján különböző ügyek lefolyási ideje általános érvénnyel megbecsülhető lenne. Ezért sem szerencsés az elszámoltatással kapcsolatban általában beszélni arról, hogy mikorra várhatók jogerős ítéletek, hiszen az eljárások tempója az ügyek sajátosságai mellett belső munkaszervezési megoldásokon és az erőforrások rendelkezésre állásán is múlik – fejtette ki. Kívülről például azt sem lehet tudni, milyen szempontok alapján mekkora munkaerőkapacitásokat osztanak az ügyészségen belül különféle ügyekre. „Olyan kikényszeríthető általános eljárásjogi szabályok nincsenek, hogy milyen nyomozati lépésre milyen időn belül kell sort keríteni” – hangsúlyozta.
A kormányváltás óta érzékelhetően aktívabb az ügyészség
– véli Martin József Péter. Meglátását pedig Tóth Balázs is megerősítette, mondván az elmúlt két évtizedből nem emlékszik olyanra, amikor az elmúlt hónapokhoz hasonló gyakorisággal kérték volna képviselők mentelmi jogának felfüggesztését.
Martin József Péter szerint racionális lehet közel ugyanott tartó, hasonló ügyeket a következő lépéssel (pl. az érintettek mentelmi jogának kikérésével) „összevárni” – ez az ügyészi munka hatékonyságának növelésében is kulcs lehet. Ugyanakkor a TI ügyvezetője mellett Tóth Balázs is úgy látja, kommunikációs szempontból magára az ügyészségre nézve előnytelen, hogy a több milliárd forint értékre elkövetett bűncselekményeket egy telefonlopási üggyel egyszerre – látszólag valamennyire együtt – viszik tovább.
https://hvg.hu/itthon/20260923_politologus-tobbpart-gyanusitas-javulas-ugyeszseg-megiteles-mikecz
A három ügy időbeli összecsúszása miatt kérdéssel fordultunk a Legfőbb Ügyészséghez is, többek közt arra kérve választ, hogy az egyes ügyeket vivő nyomozószervek (Seszták Miklós és Magyar Péter esetében a Központi Nyomozó Főügyészség, Hankó Balázs esetében a Bács-Kiskun megyei főügyészség) mikor javasolták a Legfőbb Ügyészségnek az érintettek mentelmi jogának kikérését, de megkeresésünkre azt a választ kaptuk, hogy a korábbi közleményeken túl további információkat a folyamatban lévő ügyekre tekintettel nem közölnek.
Tóth Balázs szerint ez meg is felel az ügyészség állandó gyakorlatának, miszerint döntéseik időzítését semmilyen konkrétum közlésével nem szokták indokolni.
https://hvg.hu/itthon/20260923_magyar-peter-kezdemenyezi-a-mentelmi-jog-teljes-eltorleset-a-kozvadas-buncselekmenyek-eseteben
Nyitókép: Magyar Péter a T. Házban. Fotó: HVG / Fazekas István
