Tagadja tettét, és saját magát képviselné az az ír férfi, akit japán felesége meggyilkolásával gyanúsítanak

Az ügy tavaly nagy port kavart, mivel a nő a halálát megelőzően a hatóságoktól is próbált segítséget kérni. Az előkészítő tárgyaláson a férfi azt mondta: a gyilkosság napjának több részletét sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja. Az is kiderült, hogy a gyilkosság után a férfi egy wellnessközpontba mehetett.

Ma tartották az előkészítő tárgyalását annak a tavalyi gyilkossági ügynek, amelyben egy ír férfi megölte volt feleségét, a gyilkosságot lakástűznek álcázva. Az eset a sajtóban „a japán nő ügye”-ként híresült el. A Fővárosi Főügyészség előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat, és súlyos fegyházbüntetést indítványozott a 45 éves férfi ellen.

A férfi, akit tavaly február óta a Gyorskocsi utcai börtönben tartanak fogva, bilincsben érkezett az előkészítő tárgyalásra, és a büntetés-végrehajtás három, jól felszerelt munkatársa kísérte be a terembe; érezhető volt, hogy a férfi lefogásához talán ennyien is kellhetnek. Ezt erősíti, hogy

egyikük a bíró kérdésére válaszolva nem javasolta az előkészítő tárgyalás idejére sem a bilincs levételét.

Az előkészítő ülésen először az ügyész ismertette a vádiratot. Eszerint a férfi és a nő házassága 7 év után, 2020-ban megromlott, el is váltak, ezt követően a nő két kiskorú gyermekükkel Magyarországon maradt, a férfi pedig Hollandiába költözött. A férfi a gyerekeket egy-két havonta látogatta. A nő 2024-ben a gyámhatóságtól kérelmezte a gyerekek Japánba történő letelepedésének engedélyezését. A férfi a vádirat szerint azért határozta el, hogy megöli őt, mert tévesen azt feltételezte, hogy volt felesége egyedül akarja gyakorolni a szülői jogokat, ezért vinné a gyerekeket Japánba.

A vád szerint 2025. január végén a férfi pár napra Magyarországra utazott, a gyilkosság napján fiát iskolába, lányát uszodába vitte, majd egy közeli kávézóban átöltözött az előre összekészített ruháiba. A férfi a bűnösségét nem ismerte el, azt viszont igen, hogy a kérdéses időintervallumban Magyarországon volt, és hogy a gyilkosság napján elvitte gyerekeit otthonról, így volt felesége egyedül maradt otthon.

A vádirat szerint ezután útközben csuklyát és sisakot is magára vett. Ezt követően visszament V. kerületi lakásukba, megfojtotta a nőt, a testét a kanapéra helyezve aköré teamécseseket, borosüvegeket, cigarettákat rakott, és meggyújtotta a bútort, majd távozott a helyszínről. Ezután kidobta a gyilkossághoz viselt ruhákat, és elment egy fitnesz- és wellnessközpontba.

Körülbelül két órával később visszatért, kinyitotta az ajtót, ekkor a beáramló oxigén miatt lángolni kezdett a lakás. Ekkor hívta a tűzoltókat. A vád 17 év fegyházbüntetést és 10 évre szóló kiutasítást kért a férfira.

A férfi a vádiratra reagálva azt mondta:

a gyilkosság napjának több részletét sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja, mivel egy korábbi nyilatkozatában már részletezte, hogy szerinte mi történt aznap.

A 45 éves férfi azt is jelezte a bírónak, hogy a nyomozati anyagokat a hatóságok korábbi ígéreteik ellenére nem fordították le számára, és kérte, hogy a tanúvallomásokat, illetve a pszichiátriai, pszichológiai és a tűzoltói szakvéleményt mindenképpen kapja meg lefordítva, amire a bíró ígéretet is tett.

A férfi ezután azt is közölte: a jövőben önmagát szeretné képviselni. Erre védőügyvédje odament hozzá, és azt mondta neki: nincs arra lehetőség, hogy ügyvéd nélkül saját maga lássa el a képviseletét, de a férfi egy nemzetközi egyezményre hivatkozva ragaszkodott ehhez, mondván: szerinte nagyon erős az ügye, és egyedül szeretné intézni azt.

A japán nőnek a tárgyaláson jelen lévő barátait – akik „Igazságot Meguminak és az összes nőnek” kitűzőket viseltek – ez egyáltalán nem lepte meg. „Szerintem azt gondolja, hogy mindenkinél okosabb” – mondta nekünk az áldozat egy barátnője, aki a halála előtti két évben közeli kapcsolatban állt a nővel, és a férjét manipulatívnak ismerte. Spronz Júliát, a Patent Egyesület jogászát sem lepte meg a fejlemény. Őt a bíróság tanúként fogja majd meghallgatni, mivel a halálát megelőzően a nő a Patent Egyesülettől kért segítséget, Spronz látta el a jogi képviseletét. A nő egy másik barátnője elmondta, mivel ő is korábban bántalmazó kapcsolatban élt, és volt dolga a gyámhatósággal, Megumi tőle is kért tanácsot. Egy másik barátnő szerint észszerű, hogy a férfi tagadta a gyilkosság elkövetését, mivel így nagyobb az esély rá, hogy a gyerekeivel pozitív kapcsolatban maradhat majd.

A tavalyi eset azért keltett különösen nagy társadalmi felháborodást, mert a nő korábban többször is segítséget kért a hatóságoktól, akik nem vették őt komolyan. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ráadásul először balesetként kezelte a nő halálát, míg a jogvédő szervezet és a nő történetét ismerők fel nem hívták a hatóság figyelmét az ügy előzményeire. Ezekre a BRFK hivatalos Facebook-oldala gúnyolódó kommentekben reagált, ami miatt később kénytelenek voltak bocsánatot kérni. Később bejelentették, hogy az ügy miatt öt rendőrrel szemben indult fegyelmi eljárás, és hogy egy évre visszamenőleg újravizsgálják a kapcsolati erőszak miatt tett feljelentéseket, illetve a megszüntetett nyomozásokat is.

Feminista szervezetek szerint az ügy arra világított rá, hogy a nők elleni erőszak továbbra sem megoldott probléma Magyarországon, a hatóságok sokszor nem rendelkeznek megfelelő tudással, kompetenciával ahhoz, hogy azonosítsák az ilyen eseteket, majd hatékonyan fel is tudjanak lépni velük szemben.

Szeptember elején nőjogi aktivisták az isztambuli egyezmény ratifikálását követelték immár a Tisza-kormánytól, ami kötelező és rendszerszintű hatósági továbbképzéseket írna elő a témában, illetve konkrétabban és célzottabban lépne fel a nemi alapú erőszakkal szemben.

Nyitókép: A Megumi A. japán nő gyilkosságával vádolt férfi tárgyalása 2026. szeptember 29-én. Fotó: HVG / Vatai Dalma

Hozzászólások