Karácsony Gergely főpolgármester szerint jelentősen át kell alakítani a fővárosi önkormányzatok közötti pénzelosztás rendszerét, és a jelenleginél jóval több forrást kell biztosítani a budapesti szociális problémák kezelésére – derült ki a Telexnek adott interjúból.
Karácsony arról is beszélt, hogy a fővárosi szolidaritási alap összegét a jelenlegi 300 millió forintról annak húszszorosára emelné.
A javaslat szerint a főváros és a kerületek az iparűzési adóbevételük egy százalékának megfelelő összeggel járulnának hozzá az alaphoz. Így
évente 5-6 milliárd forint állhatna rendelkezésre az utcai szociális ellátás, a drogprevenció, az addiktológiai szolgáltatások és a hajléktalanellátás fejlesztésére.
A főpolgármester szerint Budapest utcáin egyre súlyosabb szociális problémák láthatók, amelyek kezelése nélkül a város élhetősége is veszélybe kerülhet. Úgy véli, a helyzet nem kizárólag a főváros ügye, hiszen a segítségre szorulók között sokan nem budapesti lakosok.
Az interjúban szó volt a kormány és a főváros között létrejött megállapodásról is, amelynek értelmében a kormány egyszeri 120 milliárd forintos támogatást biztosít Budapestnek, a főváros pedig egyebek mellett 20 milliárd forintos működési megtakarítást vállal 2027-re.
A megállapodás részeként egységesítenék a budapesti parkolási rendszert is. A parkolást a fővárosi önkormányzat szervezné, a bevételeket pedig egy központi rendszerben kezelnék, és a budapesti utak felújítására fordítanák.
A terv azonban több kerületi polgármesterből is ellenállást váltott ki. A kerületvezetők a bevételkiesés mellett azt kifogásolták, hogy nem vonták be őket a döntés előkészítésébe, miközben az átalakítás a kerületek bevételeit is érinti.
Többek között arra hivatkozva központosítaná Karácsony Gergely a parkolást Budapesten, hogy a kerületek egyáltalán nem költséghatékonyan látják el a feladatukat. Ennek igazolására hozott is adatokat, amelyek azonban több kerületben, különösen Zuglóban, felháborodást keltettek. Utánajártunk, hogy kinek lehet igaza, és kiderült: önmagukban valóban félrevezetőek lehetnek a városháza számsorai, ugyanakkor várat magára a kerületek összesítése is, ami kulcsfontosságú lenne a tisztánlátáshoz a nagy parkolási számháborúban.
Karácsony Gergely az interjúban elismerte, hogy hibázott, amikor csak az utolsó pillanatban tájékoztatta a kerületi vezetőket a megállapodásról.
Elnézést kérek, amiért az utolsó pillanatban szóltam, és valakinek nem is tudtam szólni
– fogalmazott.
A főpolgármester ugyanakkor túlzónak tartja a tiltakozások egy részét. Szerinte a jelenlegi parkolási rendszer működtetése költséges és széttagolt, az egységesítés pedig jelentős megtakarításokat eredményezhet. Azt is hangsúlyozta, hogy a parkolási bevételeket a fővárosi úthálózat fejlesztésére kellene visszaforgatni.
Karácsony Gergely szerint a kerületek közötti forrásmegosztás jelenleg jelentős aránytalanságokat mutat. Egyes kerületek jóval nagyobb saját bevételekkel rendelkeznek, mint mások, miközben a szociális feladatok és az infrastruktúra fenntartásának terhei is eltérők.
A főpolgármester úgy véli, a parkolási rendszer átalakítását ezért a teljes fővárosi pénzelosztás felülvizsgálatával együtt kell kezelni. A kerületek kieső bevételeinek kompenzációjáról is egyeztetne, de szerinte az új rendszernek igazságosabbá kell tennie a források elosztását.
A kerületi polgármesterekkel a jövő héten tartandó egyeztetésen tárgyalnának a megállapodás részleteiről, a parkolás átalakításáról, a szolidaritási alap növeléséről és a turizmus problémáiról.
Karácsony arra számít, hogy az ősz vitákkal telik majd, de szerinte most lehetőség nyílik arra, hogy hosszú ideje fennálló problémákat rendezzenek a fővárosban.
Az interjú végén a budapesti olimpia rendezésének lehetősége is szóba került. Karácsony Gergely úgy véli, népszavazásra lenne szükség az ügyben, de szerinte annak időpontját ahhoz kellene igazítani, hogy Budapest eljut-e a rendezővárosok kiválasztásának következő szakaszába.
A 2036-os budapesti olimpiarendezési tervekhez még tavasszal készített pénzügyi stratégia úgy számol, hogy a költségek mindössze 10 százaléka hárulna az államra. De a számításból azért kimaradt néhány jelentős tétel.
A főpolgármester szerint a népszavazást legkorábban 2027 közepén lehetne megtartani, ha addigra kiderül, hogy Budapest felkerült a lehetséges rendező városok szűkített listájára. Hozzátette: a rendezéshez szükséges társadalmi támogatást is meg kell szerezni.
Nyitókép: HVG / Fazekas István
