Az Európai Unió bírósága idén tavasszal mondta ki, hogy a gyermekvédelminek nevezett magyar törvény súlyosan sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, valamint a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát. A gyermekvédelem legitim cél lehet, a törvényben előírt konkrét intézkedések azonban túlmutatnak ezen, és diszkriminatív jellegűek – állt az ítéletben.
A választáson már súlyos vereséget szenvedett Orbán Viktor még miniszterelnökként közölte, hogy nem veszi tudomásul az ítéletet, amire még Sulyok Tamás akkori köztársasági elnök is óvatos ellenkezéssel reagált:
az Európai Bíróság ítéletét követően a jogbiztonság elvéből fakadó nemzeti jogalkotási feladat annak a jogszabályi megoldásnak a kidolgozása, ami a gyermekek megfelelő jogvédelmi szintjének megőrzése mellett képes megteremteni az Európai Unió jogának, az Alaptörvény alkotmányos követelményeinek és a vonatkozó nemzetközi jogi előírások érvényesülésének kellő összhangját a méltányos egyensúly biztosításával.
Ezek után az új kormány hivatalba lépése előtt öt nappal a távozó igazságügyi miniszter, Tuzson Bence alkotmánybírósági értelmezést kért két kérdés alapján. Ezek május 14-én érkeztek be, amikor a feladó már nem is volt miniszter.
Arra kért választ, hogy az Alaptörvény alapján köteles-e Magyarország megfelelni az uniós bírósági döntésnek akkor is, ha annak végrehajtása az Alaptörvényből fakadó kötelezettségek teljesítését akadályozná. Ha pedig az ítéletet végre kell hajtani, milyen alkotmányos szempontokat kell figyelembe vennie a jogalkotónak, hogy közben az Alaptörvény gyermekvédelmi és szülői jogokra vonatkozó rendelkezései is a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek.
Közben most, október 14-én az országgyűlés az ellenzék tiltakozása közepette törölte a törvényből az összes kifogásolt elemet, amelyeknek nem volt közük a gyermekvédelemhez, és megerősítette a valódi jogvédelmet. Igaz, Orbán Viktor ezt már úgy értelmezte, hogy a pedofilok érdekében szavazták meg.
A törvény most kihirdetésre vár Baka András köztársasági elnöknél, aki nagyon gyorsan szokott ezekről dönteni.
Görög Márta igazságügyi miniszter május 12-én hivatalba lépett, és minden további nélkül visszavonhatta volna elődjének a levelét az Ab-tól. Nem tette, lehet, hogy nem is tudott róla – hiszen a minisztériumon kívülről, a szegedi egyetemről érkezett talán maga számára is váratlanul –, vagy nem ezt tartotta a legsürgősebb dolgának.
A beadvány mindenesetre ott maradt, és az alkotmánybírák most elővették. A kérdés pedig, mivel az érintett törvényhelyek közben hatályukat vesztették, sokkal általánosabbá vált: a népszavazással is megerősített uniós tagságból következik-e, hogy a közösség bíróságainak ítéletei kötelezőek. A Fidesz-KDNP-többség tudatosan helyezett el az Alaptörvényben olyan pontokat, amelyekre rámutathat: ezek nem engedik a közös értékeken alapuló ítéletek elfogadását. Csakhogy éppen azon értékek miatt léptünk be – ez a dilemma lényege.
Az Ab gyakran éveken át töpreng egy-egy döntésen, tehát a jövő heti napirendből nem következik, hogy rögtön határoznak is. De ha igen, az a legfontosabb döntések egyike lesz, immár az új parlamenti többség bizalmát élvező új alkotmánybírák (e pillanatban öten ilyenek a tizenötből) részvételével.
Képünk forrása: Túry Gergely / HVG
