Csingtaótól a XVI. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a 2021-ben elfogadott, a gyermekek védelmére hivatkozó magyar törvénymódosítás több ponton is sérti az uniós jogot és az EU alapvető értékeit. A döntés különösen jelentős, mivel a testület történetében először mondta ki önállóan az uniós alapszerződés egyik kulcsfontosságú rendelkezése, az uniós alapszerződések 2. cikke megsértését.
Magyarország „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről” szóló 2021. évi LXXIX. törvény keretében több jogszabályt módosított. A kormány álláspontja szerint a változtatások célja a kiskorúak védelme volt. Az intézkedések azonban jelentősen korlátozták az olyan tartalmakhoz való hozzáférést – különösen a médiában és a reklámokban –, amelyek a nemi identitás megváltoztatását, a születési nemtől való eltérést vagy a homoszexualitást jelenítik meg vagy népszerűsítik.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, és az ügy az Európai Unió Bírósága elé került. A Bizottság szerint a magyar szabályozás sérti többek között:
Az ügy jelentősét mutatja, hogy a Bíróság teljes ülésben járt el, azaz nem 3 vagy 5 tagú tanácsban, hanem mind a 27 bíró részt vett az ítélet megalkotásában. A testület minden elemében elfogadta a Bizottság érvelését.
A Bíróság szerint a magyar szabályok indokolatlanul korlátozzák a médiaszolgáltatók és más piaci szereplők működését. Kimondták, hogy bár a gyermekvédelem legitim cél lehet, a konkrét intézkedések túlmutatnak ezen, és diszkriminatív jellegűek.
Az ítélet szerint a törvény súlyosan sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, valamint a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát.
A Bíróság kiemelte: a szabályozás megbélyegzi a nem ciszgender és nem heteroszexuális személyeket, és azt a benyomást kelti, hogy jelenlétük önmagában káros a gyermekekre.
A döntés szerint a törvény olyan társadalmi csoportként kezeli az LMBTI+-embereket, amely veszélyt jelent, ami sérti az emberi méltóságot, és hozzájárulhat társadalmi kirekesztésükhöz.
Kiemelt jelentőségű, hogy a Bíróság önállóan is megállapította az uniós alapszerződések 2. cikkének megsértését. Ez a cikk rögzíti az EU alapját képező értékeket, mint az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tisztelete. A testület szerint a magyar szabályozás egy „összehangolt, diszkriminatív intézkedéscsomagot” alkot, amely súlyosan sérti ezeket az elveket.
A Bíróság azt is megállapította, hogy a törvény módosításai nem biztosítanak megfelelő garanciákat a bűnügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés esetében, így sértik az uniós adatvédelmi szabályokat.
Magyarország azzal érvelt, hogy intézkedései a nemzeti identitás és a gyermekek védelme érdekében szükségesek. A Bíróság azonban ezt elutasította, hangsúlyozva: az uniós alapértékek megsértése nem igazolható ilyen hivatkozással.
Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs, és azonnal végre kell hajtani. Magyarországnak most meg kell semmisítenie azokat a rendelkezéseket, amelyek sértik az EU-s jogot.
Az ügynek más szempontból is van jelentősége: a blokkolt uniós forrásokból körülbelül 7-800 millió euró e miatt a jogszabály miatt elérhetetlen Magyarország számára. Ha a parlament megsemmisíti a kifogásolt módosításokat, ez a pénz felszabadul.
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.