Magyarország „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről” szóló 2021. évi LXXIX. törvény keretében több jogszabályt módosított. A kormány álláspontja szerint a változtatások célja a kiskorúak védelme volt. Az intézkedések azonban jelentősen korlátozták az olyan tartalmakhoz való hozzáférést – különösen a médiában és a reklámokban –, amelyek a nemi identitás megváltoztatását, a születési nemtől való eltérést vagy a homoszexualitást jelenítik meg vagy népszerűsítik.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, és az ügy az Európai Unió Bírósága elé került. A Bizottság szerint a magyar szabályozás sérti többek között:
- a belső piac működésére vonatkozó uniós szabályokat,
- az alapvető jogokat rögzítő Chartát,
- az uniós alapszerződés értékeit, valamint
- az adatvédelmi előírásokat (GDPR).
Az ügy jelentősét mutatja, hogy a Bíróság teljes ülésben járt el, azaz nem 3 vagy 5 tagú tanácsban, hanem mind a 27 bíró részt vett az ítélet megalkotásában. A testület minden elemében elfogadta a Bizottság érvelését.
A Bíróság szerint a magyar szabályok indokolatlanul korlátozzák a médiaszolgáltatók és más piaci szereplők működését. Kimondták, hogy bár a gyermekvédelem legitim cél lehet, a konkrét intézkedések túlmutatnak ezen, és diszkriminatív jellegűek.
Az ítélet szerint a törvény súlyosan sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, valamint a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát.
A Bíróság kiemelte: a szabályozás megbélyegzi a nem ciszgender és nem heteroszexuális személyeket, és azt a benyomást kelti, hogy jelenlétük önmagában káros a gyermekekre.
A döntés szerint a törvény olyan társadalmi csoportként kezeli az LMBTI+-embereket, amely veszélyt jelent, ami sérti az emberi méltóságot, és hozzájárulhat társadalmi kirekesztésükhöz.
Kiemelt jelentőségű, hogy a Bíróság önállóan is megállapította az uniós alapszerződések 2. cikkének megsértését. Ez a cikk rögzíti az EU alapját képező értékeket, mint az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tisztelete. A testület szerint a magyar szabályozás egy „összehangolt, diszkriminatív intézkedéscsomagot” alkot, amely súlyosan sérti ezeket az elveket.
A Bíróság azt is megállapította, hogy a törvény módosításai nem biztosítanak megfelelő garanciákat a bűnügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés esetében, így sértik az uniós adatvédelmi szabályokat.
Magyarország azzal érvelt, hogy intézkedései a nemzeti identitás és a gyermekek védelme érdekében szükségesek. A Bíróság azonban ezt elutasította, hangsúlyozva: az uniós alapértékek megsértése nem igazolható ilyen hivatkozással.
Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs, és azonnal végre kell hajtani. Magyarországnak most meg kell semmisítenie azokat a rendelkezéseket, amelyek sértik az EU-s jogot.
Az ügynek más szempontból is van jelentősége: a blokkolt uniós forrásokból körülbelül 7-800 millió euró e miatt a jogszabály miatt elérhetetlen Magyarország számára. Ha a parlament megsemmisíti a kifogásolt módosításokat, ez a pénz felszabadul.
