A miniszterelnök szerint kemény alkudozások mentek a miniszterek között a büdzsé megtárgyalásakor. Bár vétózás végül nem volt, de az megesett, hogy valaki azt mondta, ezt így nem tudja elfogadni.
„Meg volt kötve a kezünk. Ilyen körülmények között csoda, hogy Kármán András pénzügyminiszternek maradt még hajszála a költségvetés összeállítása után” – mondta Magyar Péter a Telexnek a kedd este a büdzsé születéséről, a végeredményt pedig „mesterműnek” nevezte. A miniszterelnök szerint amiatt valamennyire kényszerpályán mozogtak, hogy az Orbán-kormány jóval nagyobb költségvetési hiánnyal adta át az államkasszát, mint amit korábban bevallottak.
A kormányban négy miniszternek is vétójoga van a költségvetéssel kapcsolatban. Magyar kérdésre elismerte, hogy ha nem is vétózott senki, de volt miniszter, aki egy adott ponton azt mondta, ezt nem tudja elfogadni. Úgy fogalmazott, másfél ilyen eset volt, de aztán találkoztak az álláspontok. Ugyanakkor az is megesett, hogy a miniszterelnök ragaszkodott az elképzeléséhez, kemény alkudozások voltak.
A Pénzügyminisztérium komoly matekleckét kapott: úgy kell csökkenteni a költségvetési hiányt, hogy a kormány közben el tudjon költeni mintegy 2 ezer milliárd forintot a választási ígéretek megvalósítására. A feladat megoldásához szükség volt néhány kreatív megszorításra.
A szakszervezetek több esetben is bírálták a büdzsét, mondván, nem kapnak akkora emelést, mint amiről korábban szó volt. Magyar Péter úgy fogalmazott, „szívem szerint mindenkinek nagyobb béremelést adtam volna, de nekem az a feladatom, hogy nemcsak most, hanem a négyéves miniszterelnöki ciklus végén is az emberek szemébe tudjak nézni”. Szerinte nincs olyan terület, ami hátrébb lenne sorolva, egyszerűen most még nem tudtak eleget adni mindenkinek.
Az Orbán-kormányok gyakori költségvetés-módosítása miatt felmerült a kérdés, mennyire gránitszilárdságú a büdzsé. Magyar szerint lehet, hogy kell majd módosítani – például világpiaci változások, havaria esetek miatt – de szerinte ez egy konzervatív költségvetés, van mozgásterük. Szóba került, hogy mintegy 250 milliárd forint kiadást jelent 2027-ben a költségvetésnek a minimálbér személyi jövedelemadójának (szja) 9 százalékra csökkentése. Magyar azt mondta, a tervek szerint a vagyonadó ezt fedezni fogja, és készült hatástanulmány is, hogy mennyit költenek az szja-csökkentésből a kedvezményezettek, mennyire pörgeti majd ez a fogyasztást, vagy mennyi áfabevétel lesz belőle.
A rezsicsökkentés egyelőre marad, a kormányfő szerint a világpiac jelenlegi állása mellett nem is lehet kivezetni. Ráadásul Magyar szerint energiahatékonysági szempontból nem teljesít jól a magyar lakásállomány, ezért először ezen kell javítani, amire létrehozták a Wekerle Sándor Otthonfejlesztési Programot.
Magyar Péter a 2027-es költségvetés ismertetésekor kitért az új lakástámogatási programra is. Számos részletet kiderült, ugyanakkor még mindig maradt néhány bizonytalan, nyitott pont is. A Bankmonitor szakértői ezeket szedték össze.
A vagyonadóval kapcsolatban azt mondta, ha valaki olyan szerencsés, hogy többmilliárdos vagyona van, annak többet is kell vállalnia közösből. Szerinte ez egyszerűen a közteherviselésről szól. A NAV már a 2025-ös évi eredményeket is vizsgálni fogja, nem ajánlja senkinek, hogy strómanoknak játssza át a vagyonát, vagy elkezdje külföldre menekíteni.
Szintén a közteherviseléssel magyarázta a miniszterelnök a reklámadó kulcsának 3,75 százalékra emelését az eddigi 0 százalékról. Ez nemcsak a médiacégekre vonatkozik majd, hanem megadóztatnák a nagy techcégeket is, mint a Meta, a Tiktok vagy a Google. Az adó behajtásáról azt mondta, mindenkit érint, aki Magyarországon áfás számlát állít ki. „Nem fognak neki örülni, más országokban is bevezethetnék, de ott kapnak egy telefont, és nem teszik. Én meg nem szeretek telefonokat kapni” – jelentette ki.
Magyar azt is elmondta, hogy az alkotmányozásnak keretet adó jogszabályt hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek, ez fog lehetőséget adni az állampolgároknak, hogy véleményezni tudják. Az alkotmányozás az ősz végén, a tél elején elkezdődik, a kormányfő nagyjából egy évvel számol az új alkotmány elfogadásáig, amelyet majd népszavazással erősítenének meg. Az új választási törvény pedig az új alkotmány elfogadása után jöhet.
Béremelésekről, szja-csökkentésről, a családi pótlék megduplázásáról és egyes adók növeléséről beszélt hétfőn Magyar Péter a napirend előtti felszólalásában az Országgyűlésben.
Nyitóképünkön Magyar Péter. Fotó: HVG/Fazekas István.
A Kúria épületének felújítása a NER kevés épeszű, nem lopásra optimalizált projektjeinek egyike.
