A szombathelyi börtön nem is értesítette az apát, hogy fia életveszélyes állapotban van. Mire a látogatást is engedélyezték, már kómában volt a sérült rab.
A szombathelyi börtön megsértette annak az apának a magán- és családi élethez való jogát, aki csak akkor látogathatta meg a börtönben megsérült fiát, amikor már kómában volt – számolt be a bíróság jogerős ítéletéről az apát képviselő Magyar Helsinki Bizottság. Az ítélet szerint a börtönnek bocsánatot kell kérnie, továbbá 500 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie a fiát több éve elveszítő férfinak.
A Szombathelyen fogva tartott René nevű fiatal férfi 2023-ban életveszélyes, utóbb végzetesnek bizonyuló sérüléseket szenvedett, miután egyik zárkatársával összeverekedtek. Miután a sérülései következtében nyaktól lefelé lebénult férfit kórházba vitték, az apját a börtön nem értesítette a történtekről; csak a fia egyik barátjától tudta meg, hogy kórházba került. A büntetés-végrehajtás azután annyit közölt, hogy a fiatal férfi megszédült és elesett, illetve nekiesett egy ajtónak. Azt, hogy a súlyos sérülést zárkán belüli verekedés előzte meg, elhallgatták.
Az apa azonnal látni szerette volna a fiát, elment a kórházba, ahol a gyereke még eszméleténél volt, de ekkor nem engedték oda hozzá. René egy alkalommal még kiáltott is az apjának, hogy „apu, itt vagyok”, a tényleges találkozást azonban az őrök megakadályozták.
Az apa napokon át telefonált, érdeklődött, próbált engedélyt szerezni a látogatáshoz. A rendkívüli kórházi beszélő iránti kérelmét azonban csak három nappal később bírálták el, mert a munkaidőben iktatott megkeresést hétvége követte. Mire végül bejutott fiához, René már mély altatásban feküdt – így végül csak arra volt lehetősége, hogy egy órán át a kezét fogja.
Mindezek után a börtön parancsnoka, bár részvétét kifejezte, a peren kívüli megegyezést és a bocsánatkérést többször elutasította, és egy máig nem tisztázott, börtönőr elleni büntetőeljárásra hivatkozott. René apja végül a bocsánatkérés megtagadása miatt döntött úgy, hogy a jogvédőkkel perre megy az ügyben.
Első fokon a Szombathelyi Törvényszék elutasította a keresetét, mondván, a börtön nem volt köteles önállóan megállapítani a fogvatartott életveszélyes állapotát. A Győri Ítélőtábla azonban – a jogvédők fellebbezése nyomán – idén októberben már az apának adott igazat a magán- és családi élethez való joga megsértése miatt indított perben. Megállapították, hogy René már a kórházba kerülése napján életveszélyes állapotban volt. Az ítélőtábla szerint a büntetés-végrehajtásnak gondoskodnia kellett volna arról, hogy a fogvatartott egészségi állapotáról megfelelő információk álljanak rendelkezésére. A börtön felelősségét önmagában az sem zárja ki, ha nem kapott megfelelő tájékoztatást a kórháztól. A fogvatartott hozzátartozója ugyanis a börtönnel áll kapcsolatban: tőle kaphat információt, az intézetnek ezért minden adatot megfelelően be kell szereznie a kórháztól.
A bíróság azt is egyértelművé tette, hogy a soron kívüli látogatási kérelmet valóban soron kívül kell kezelni, tehát nem fogadható el, hogy egy életveszélyes állapotban lévő, haldokló fogvatartott hozzátartozójának kérelmét pusztán a hétvégi munkarend miatt napokig ne bírálják el.
Az ítélőtábla ezért megállapította az apa magán- és családi élethez való jogának megsértését, bocsánatkérésre kötelezte a büntetés-végrehajtást, és 500 ezer forint sérelemdíjat ítélt meg a férfinak.
A jogvédők szerint az ítélet túlmutat egyetlen család tragédiáján. A fogvatartottak szabadságukat veszítik el, nem pedig emberi méltóságukat és családi kapcsolataikat – szögezték le közleményükben.
A börtönöknek különösen nagy felelősségük van akkor, amikor egy fogvatartott súlyosan megsérül vagy megbetegszik, életveszélyes sérülést szenved el vagy haldoklik.
A fogvatartás biztonsági követelményei nem szolgálhatnak általános indokul arra, hogy egy apa ne látogathassa meg életveszélyben lévő, magatehetetlen gyerekét, aki nyilván képtelen szökésre és támadásra a kórházi ágyon. Az ilyen helyzetekben a gyors, pontos és emberséges ügyintézés nem szívesség, hanem jogi kötelezettség.
Ebben az ügyben az apa nem pénzt akart, hanem annak elismerését, hogy a börtön hibázott – hangsúlyozták a közleményben.
Olyan szempontból elégtételt jelent az ítélet, hogy úgy érzem, megküzdöttem az igazunkért, és jár az a bocsánatkérő levél a történtek után. Ez persze akkor ér valamit, ha a börtön tanul az esetből valamit, és ez mással már nem fordul elő
– mondta Ruckel József, René apja.
Az Európa Tanács Kínzás Megelőzési Bizottsága (CPT) elkészítette és Brüsszelben bemutatta legújabb éves jelentését, amelyben az európai börtönállapotokat térképezték fel. A vizsgálatok középpontjában a túlzsúfoltság, a fogvatartottak közötti hierarchikus viszony és az intézetekben előforduló embertelen bánásmód állt. Magyarország az utóbbi miatt váltott ki aggodalmat.
