HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kutatások szerint gyakrabban engedünk a csábításnak akkor, amikor az agyunk megfontolt, mérlegelő gondolkodásért felelős részét leköti valami más. Dan Ariely pszichológus-közgazdász írása.

Képzeljük el magunkat egy hosszú nap végén, mondjuk, egy költözés után! Halálosan elfáradtunk. A főzés kizárt. Ahhoz sincs energiánk, hogy előbányásszuk a serpenyőt, a tányért és a villát. Egyértelmű, hogy elmegyünk valahova enni. Az új otthonunk közvetlen környezetében három étterem található. Az egyik egy friss salátákat és szendvicseket árusító bisztró. A másik egy kínai étterem; a kiáramló illatoktól már most nagyokat nyelünk. És van még egy családi vállalkozásban működtetett pizzéria, ahol a helyiek a fejüknél kétszer nagyobb szeleteket majszolgathatnak. Melyikbe vonszoljuk el megfáradt testünket? Ezzel szemben képzeljük el azt is, hogy milyen ételt választanánk a kertben, egy jó könyv társaságában eltöltött szieszta után. 

Megfigyelhető, hogy a stresszes napokon sokan engedünk a csábításnak, és a kevésbé egészséges lehetőségek közül választunk. A megrendelt kínai étel és a pizza gyakorlatilag a költözés szinonimái, és egy fiatal, fáradt, ám boldog család képét idézik fel bennünk, amint a tagok kartondobozok halmai között csirkés sült tésztát piszkálgatnak ki evőpálcikával a dobozból. Erről mindnyájunknak eszünkbe jutnak az egyetemi évek, amikor a barátaink pizzával és sörrel vendégeltek meg bennünket, ha segítettünk nekik a költözésben.

A gyorséttermi fogások és a kimerültség közötti titokzatos összefüggés nem csupán a fantáziánk szüleménye. Ez az oka annak is, amiért olyan sok diéta elvérzik a stressz vágódeszkáján, és amiért egy nagyobb krízis után újra rászokunk a dohányzásra.

Feszültség értelem és vágy között

A rejtély megoldásának kulcsa az énünk impulzív (vagy emocionális) és racionális (vagy szándékos) oldalai közötti küzdelemben található. Nem új keletű az elképzelés; a történelem során számos, magvas gondolatot tartalmazó könyvnek akadt mondanivalója a vágy és az értelem közötti konfliktusról. Ott van mindjárt Ádám és Éva, akiket megkísértett a tiltott tudás és a zamatos gyümölcs. Vagy Odüsszeusz, aki tudta, hogy elcsábulna a szirének énekétől, ezért a legénységével kiköttette magát az árbochoz, nekik pedig megparancsolta, hogy viasszal tömjék be a fülüket, ami eltompítja majd a tantaluszi hívást.

Az értelem és a vágy közötti feszültség lenyűgöző bemutatására Baba Shiv (Stanford Egyetem) és Sasha Fedorikhin (Indianai Egyetem) professzorok megvizsgálták azt az elképzelést, amely szerint gyakrabban engedünk a csábításnak akkor, amikor az agyunk megfontolt, mérlegelő gondolkodásért felelős részét leköti valami más. Kísérletük résztvevőinek gondolkodási képességét úgynevezett kognitív terheléssel korlátozták. Azt akarták kideríteni, vajon a sok gondolkodnivaló kevesebb kognitív teret hagy-e a csábítással szembeni ellenállásnak, vagyis hajlamosabbá teszi-e az embereket arra, hogy engedjenek neki.

A résztvevőket két csoportra osztották, majd az első csoport tagjait egy kétjegyű szám (például a 35) megjegyzésére kérték, a másik csoportba kerülőknek pedig egy 7 jegyű számot (mondjuk, a 7 581 280-at) kellett memorizálniuk. Ezt követően tájékoztatták őket, hogy akkor kapják meg a kutatásban való részvételért járó díjat, ha elismétlik a számot a folyosó túlsó végén lévő szobában tartózkodó kísérletvezetőnek. Amikor a jelentkezők elindultak a másik helyiség felé, útközben váratlanul felbukkant előttük egy gurulós asztalka, amelyen többféle tortaszelet és gyümölcssaláták sorakoztak. Egy kísérletvezető elmagyarázta nekik, hogy amint elismételték a másik szobában a számukat, kapnak egyet a két desszert közül – ám ott, helyben el kell dönteniük, melyiket kérik majd. A két csoport tagjai egy papírfecnire felírták a választott nyalánkságot, majd folytatták útjukat a második szoba felé.

Az eredmény: az egyszerű kétjegyű számmal végigkorzózók sokkal gyakrabban választották a gyümölcsöt, mint a hétjegyű szám terhét cipelők. A magasabb szintű képességeik lefoglalásával a hét számjegyű csoport tagjai kisebb mértékben tudták legyőzni ösztönös vágyaikat, és sokan közülük nem tudtak ellenállni az azonnali jutalmat jelentő csokoládétortának.

Szabaduljunk meg a csábítástól

A kimerüléssel kapcsolatos kísérletek azt sugallják: általában véve hasznunkra válna, ha felismernénk, hogy a nap során folyamatosan kísértéseknek vagyunk kitéve, valamint, hogy előbb-utóbb úgyis kudarcot vallunk. Ha valóban le akarunk dobni néhány kilót, akkor szabaduljunk meg a csábítástól: tüntessük el a kamrából és a hűtőből a cukros, sós, zsíros és félkész élelmiszereket, és szoktassuk hozzá a szervezetünket a friss zöldségek ízéhez. De ne azért tegyük, mert tudjuk, hogy a sült csirke egészségtelen, hanem mert felismertük, hogy ha egész nap (és minden alkalommal, amikor kinyitjuk a konyhaszekrény vagy a hűtő ajtaját) efféle csábításnak tesszük ki magunkat, akkor nehezebben vesszük fel a harcot a kísértéssel.

A kimerülés megértése egyúttal azt is jelenti, hogy (amilyen mértékben erre lehetőségünk nyílik) az önuralmat kívánó tevékenységeket – például a különösképp unalmas feladatot a munkahelyünkön – a nap elején érdemes letudnunk, mielőtt túlságosan kimerülnénk. Természetesen nem könnyű megfogadni a tanácsot, hiszen a körülöttünk lévő kereskedelmi erők (bárok, internetes vásárlás, Facebook, YouTube, online számítógépes játékok stb.) mind a csábításból és a kimerülésből gyarapszanak. Az biztos, hogy nem tudjuk az önuralom elleni összes aknát elkerülni.

Reménykedhetünk-e azért valamiben? Íme, egy javaslat: amint felismerjük, hogy milyen nehéz hátat fordítani a csábításnak, azt is meglátjuk, hogy könnyebb elsétálni a vágyunk tárgyától még azelőtt, hogy zátonyra futtatna bennünket. Talán nem könnyű megfogadni ezt a tanácsot, azonban az az igazság, hogy sokkal könnyebb elkerülni a csábítást, semmint akkor felvenni vele a harcot, amikor sóváran megtelepszik a konyhapulton. Ha pedig képtelenek volnánk erre, még mindig van mit tenni – elszámolhatunk százig, dalra fakadhatunk vagy cselekvési tervet készíthetünk, amelyhez aztán tartjuk is magunkat. A fentiek bármelyikét bevehetjük a csábítás legyőzésére létrehozott fegyverarzenálunkba, így a jövőben könnyebben felvehetjük a harcot az ellenállhatatlan vággyal.

A fenti cikk Dan Ariely Az (őszinte) igazság a hazugságról című könyvének szerkesztett részlete; a könyvet itt tudja megvásárolni kedvezménnyel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Extra Business Business magazin

Hogyan mentegetjük magunkat, ha tévedünk?

“Várd csak ki”, “közbejött valami”, “más a hibás”, “jobb félni, mint megijedni” – Kathryn Schulz újságíró azokat a gyakori védekezési lehetőségeket gyűjtötte össze, amelyeket akkor használunk, ha be kellene vallani tévedésünket.

Román nemzetbiztonság: a TikTok kivételezett az elnökválasztáson az egyik jelölttel

Román nemzetbiztonság: a TikTok kivételezett az elnökválasztáson az egyik jelölttel

Első teljes egészében angol nyelvű filmjét készítette el Pedro Almodóvar. Vastaps fogadta

Első teljes egészében angol nyelvű filmjét készítette el Pedro Almodóvar. Vastaps fogadta

Halálba navigált három embert a Google Térkép, egy félkész hídról zuhantak le az autójukkal

Halálba navigált három embert a Google Térkép, egy félkész hídról zuhantak le az autójukkal

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról