Az első módszer az ismétlés. Ha többször elismételjük valakinek a nevét, akivel éppen megismerkedtünk, nagyobb eséllyel fogunk rá emlékezni később. Ennek a legegyszerűbb módja, hogy a vele való beszélgetés közben is használjuk a nevét, például így:

„Rebeka, arra gondoltam, hogy…?”, „Mi erről a véleményed, Rebeka?”

A másik módszer a háromlépéses névmemória-fejlesztés, amely során a nevet egy konkrét képhez kapcsoljuk, ami később segít felidézni. Ez a módszer az asszociációt és a vizualizációt hívja segítségül.

Három lépésben

Első lépésként kapcsoljunk a névhez konkrét jelentést! Néhány névnek, különösen az olyan vezetékneveknek, mint a Szabó vagy a Molnár, már van jelentése. Ugyanakkor a többi névről, amelyeknek nincs könnyen érthető jelentése, szintén eszünkbe juthat valami konkrét dolog, például a Munkácsy névről Munkácsy Mihály. A név hangzása is emlékeztethet valamire, például „munkás”.

Második lépésként vegyük szemügyre annak az arcát, akinek a nevét szeretnénk megjegyezni! Figyeljük meg az egyedi jellegzetességeket! Vastag és bozontos a szemöldöke? Nagy az orra? Van rajta anyajegy? Válasszunk ki egy szembetűnő arcvonást!

Harmadik lépésként kapcsoljuk össze a nevet és az arcot egyetlen képben! Ehhez képzeljük el azt a dolgot, amire a név emlékeztet, a kiválasztott arcvonáshoz kapcsolva! Így például „Molnár úrnak” a sűrű szemöldökéből egy szélmalom kandikáljon ki! Minél furcsább a kép, annál emlékezetesebb lesz.

Mindez a gyakorlatban

Tegyük fel, hogy bemutatnak minket egy bizonyos Sarkadinénak. Elsőként ellenőrizzük, hogy jól hallottuk-e a nevét. Kérjük meg, ismételje el, vagy akár betűzze is le!

1. lépés: Mi jut eszünkbe a névről? Talán ismerünk valakit, akinek ugyanez a vezetékneve? Vagy a név hangzásáról eszünkbe jut a „sarok” és a „kád” szó? Képzeljünk el egy „sarokkádat”!

2. lépés: Nézzük meg alaposan Sarkadiné arcát! Keressük az egyedi arcvonásokat, és ne az egész arcát nézzük egyben! Például a kontyba kötött haja miatt látszik a magas homloka, az állán pedig van egy anyajegy. Válasszuk ki az egyiket mint fő arcvonást!

3. lépés: Vonjuk össze a nevét és az arcát egyetlen emlékezetes képben a kapcsolatképzés módszerével! Képzeljünk el egy sarokkádat a homlokán, vagy az anyajegyét, ahogyan egy sarokkádban fürdik! Minél viccesebb a kép, annál jobban fogunk emlékezni a nevére.

A háromlépéses névmemória-fejlesztés előnyei

Úgy gondoljuk, hogy a háromlépéses névmemória-fejlesztés túl bonyolult, időigényes és felesleges? Bízzunk az elménkben: az asszociációk, kapcsolatok és képek gyorsan eszünkbe jutnak. Már önmagában az is fejleszti a névmemóriát, hogy jelentéssel ruházzuk fel a neveket.

Egy kísérlet során három héten keresztül napi 6 órában fejlesztették a háromlépéses névmemória-fejlesztő módszerrel egy csoport 43 év átlagéletkorú ember névmemóriáját, amelyben a megismert emberek nevéhez valamilyen jelentést kapcsoltak. Ennek köszönhetően javult a névmemóriájuk, és a hatás három hónap múlva is megmaradt.

A fenti cikk egy szerkesztett részlet a Fejleszd a memóriád! című könyvből. Önnel is előfordult már, hogy nem emlékezett arra, hova tette a kulcsot? Bemutatkozott valakinek, akit elvileg már ismert? Elfelejtett egy születésnapot? Pascale Michelon könyve segítségével csökkentheti a feledékenységet, és javíthatja az általános mentális állapotát. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.