Mitől színlelt?

Színlelt munkaszerződésnek hívjuk azokat a jogviszonyokat, amelyekben a munkáltatók munkaszerződés helyett a potenciális munkavállalóval formálisan megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek. Az ilyen jellegű polgári jogi szerződések fő célja, hogy a munkáltató a közterheket a dolgozóra hárítsa.

A 2006. június 30-ig meghirdetett moratórium tehát azt jelenti, hogy a munkáltatók eddig a határidőig szankció nélkül alakíthatják át színlelt szerződéseiket munkaszerződéssé. Határidőn túl a munkaügyi felügyelők minősítik át a szerződést, nem kevés bírságért cserébe.

Az illegalitásért a munkavállaló is csúnyán megfizet, vele szemben ugyanis az APEH jár el, aki a színlelt szerződéssel összefüggésben adóhátralékot tárhat fel.

Ilyenkor ráadásul kötelezheti is az alkalmazottat tartozásai befizetésére. Rosszabb  esetben pedig késedelmi pótlékot is kiszabhat  – válaszolt Viszló László ügyvéd, munkajogi szakértő a hvg.hu olvasóinak kérdéseire.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) egyik legfontosabb feladatának tartja színlelten szerződők jogkövető magatartásának kikényszerítését – tájékoztat Szárazné Zara Andrea, a Munkaügyi Főosztály vezetője. Ehhez azonban szerinte nem árt ismerniük a munka- és a polgárjogi szerződés alapkritériumait.

Munkaviszony kialakításakor elengedhetetlen az írásos forma, amelyben a felek rögzítik a személyi alapbér nagyságát, munkaköri leírásokat, a munkavégzés helyét és nem utolsósorban a pozíció betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget. Egy vállalkozói szerződésnek ezzel szemben nincsenek alapvető tartalmi követelményei, ahogy írásba foglalása sem kötelező – mutat rá a főosztályvezető.

Mindkét jogviszonyba belefér viszont a tartós és rendszeres munkavégzés, illetve díjazás, az időbeli lekötöttség, a meghatározott helyen kifejtendő tevékenység. Nehezen húzható meg tehát a határ a két szerződéstípus között. A vízválasztó ilyen esetekben az lehet, hogy a felsoroltak közül milyen jogok és kötelezettségek szolgálják a szerződés fő célját. Határesetekben a rendelkezésre állási kötelezettség, valamint az ellenőrzési jog megléte vagy hiánya dönt. Amennyiben a szerződés bármelyiket tartalmazza, színleltnek minősíthető.

Ha ön munkáltató és szeretné elkerülni, hogy vállalkozói szerződését munkaviszonnyá minősítsék a következő két lehetőség közül választhat:
 
Megbízottaiból alkalmazottat "varázsol", vagy betartja vállalkozói szerződés jogi feltételeit. A törvényes munkaviszony kialakítása valamivel drágább, de biztos módszer az ellenőrök távoltartására. A vállalkozói szerződések törvényessé alakítása több rizikót rejt magában, de nagy valószínűséggel megéri a kockázatot.

Amennyiben úgy dönt, hogy legalizálja szerződéseit, és mostantól alkalmazottként jelenti be  vállalkozóit, közel 30 százalékos bérköltség-növekedéssel kell számolnia. Ez 200 ezer forintos bruttó bér esetén az alábbi kiadásokat jelenti:

Bruttó bér	200000
Nyugdíjjárulék 8,5%	17000
Egészségbizt. Jár 4%	8000
SZJA	48750
MVJ	2000
	75750
Tb nyjár 18%	36000
tb egbizt 11%	22000
MAJ	6000
EHO	1950
Szakképzési hjár	3000
	68950

Tehát a munkáltatónak havi 268.950 ft-ba kerül a foglalkoztatás. Vállalkozók esetében mindössze az áfa terheli a munkáltatót, így a megbízás teljesítésekor csupán a töredékét kell fizetnie egy munkáért. 

Tippek legális szerződéshez

A színlelt szerződések legalizálásához Viszló László munkajogász az alábbi tanácsokat adja: • Iktassa ki a munkaköri leírást a vállalkozói szerződésből, mivel egy megbízó  nem         rendelkezhet széleskörű utasítási joggal. • Kösse ki az alvállalkozó bevonásának lehetőségét, mert ez gyengíti a személyes           közreműködés kizárólagosságát. • Ne szabályozza le  a szolgáltatás folyamatát, csak annak tárgyát és            határidejét. • Részletesen térjen ki a hibás teljesítés esetén történő eljárásra, illetve a           biztosítékokra. • A szerződésből célszerű kihagyni az indokolási kötelezettséget, mentesítést, illetve végkielégítést. • A kártérítési felelősség korlátozása sem lehet eleme a vállalkozói szerződésnek a           gondatlan károkozás esetére, mivel ez a Polgári Törvény (Ptk.) szerint nincs           korlátozva szemben a Munka Törvénykönyvével.

Ha  nem szeretné, hogy vállalkozási szerződése munkaviszonyt leplezzen, megteheti, hogy havonta köt megbízási szerződést, folyamatosan változtatva az elvégzendő feladatot, s a bér nagyságát. Több vállalkozóból álló cégcsoportnál pedig megoldás lehet, ha felváltva hol egyik, hol másik cég szerződik a megbízottal különböző projektekre.

Mindkét esetben több adminisztrációs feladattal, s ezáltal a bérköltségek emelkedésével kell számolnia. Arról nem is beszélve, hogy nagy a lebukás veszélye, a törvény ilyen jellegű kiskapui csak a probléma tüneti kezelésére alkalmasak. A hatóságok minden jogesetet egyedien vizsgálnak a moratórium lejárta után.

A harmadik opció az átalánydíjas szerződés, amelynek előnye, hogy a munkavállaló garantáltan minden hónapban a tényleges teljesítés mértékétől függetlenül fix díjazáshoz jut. Hátránya, hogy a leterheltség nem tervezhető, illetve nagyobb a veszélye a munkaszerződésé minősítésnek.

A fentiek tükrében célszerű, ha a vállalkozó saját eszközein és vállalkozása telephelyén végzi feladatait. Ha az általa használt munkaeszköz a megbízó tulajdona, kölcsönveheti azt tartós bérleti vagy lízingszerződéssel.

 

 
Tekintse meg a munkajogász által javasolt szerződésmintákat a csatolt dokumentumok között!