© Stiller Ákos

Egy GYED-en lévő kismama több mint féléve próbálja rendezni biztosítási jogviszonyát, de hiába. Jóllehet az Országos Egészség Pénztár (OEP) által megadott lehetőségek közül szinte mindegyiket kimerítette, jogviszonya a mai napig rendezetlen. Elsőként, még májusban az OEP honlapjáról letölthető nyomtatványt küldte vissza a lakóhely szerint megyei egészségbiztosítási pénztárhoz (MEP), augusztus végén pedig személyesen tett bejelentést a MEP Teve utcai ügyfélszolgálatán. Gyermekgondozási díjra február óta jogosult, amit ex-munkáltatója, a Magyar Állami Kincstár immár február óta folyósít. Ez alapján pedig, akárhogy vesszük, biztosított – ismerte el az ügyintéző, aki ígérete ellenére 30 nap után (szeptember végéig) sem jelzett vissza, hogy rendeződött-e jogviszonya vagy sem. Orvosai – akiket időközben felkeresett – folyamatosan jelezték, hogy Taj-száma alapján még mindig nem biztosított.

2008-tól mennyit kell fizetni?

Januártól az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 4350 forint. (napi 145 Ft). E járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (jogosultság) első napjáig áll fenn.  A járulékfizetést a lakóhely szerint illetékes APEH-nak kell befizetni. A járulékfizetést a kötelezett helyett (pl. nagykorú állásnélküli gyermek helyett a szülő) más személy, szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalásához szükséges az állami adóhatóság jóváhagyása, így ezt 15 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz.

A kismama végső elkeseredettségében novemberben az OEP zöldszámát tárcsázva próbált meg pontot tenni az ügy végére. A vonal másik végén további türelemre intették azzal, hogy az adatok egyeztetése április óta folyamatban van, hozzátéve, hogy rajta kívül még másfélmillió biztosított jogviszonya rendezetlen. Helyzete azért is aggályos, mert 2008. január 1-jétől valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a betegek jogviszonyát. Akinek nincs jogviszonya az OEP nyilvántartása szerint, januártól fizetnie kell az ellátásért. Adatait az OEP átadja az állami adóhatóságnak, amely vizsgálatot kezdeményezhet a nem biztosítottal szemben és az elmaradt egészségügyi-szolgáltatási járulékot a mulasztási bírsággal együtt behajtja.

Abban az esetben, ha kiderül, hogy a magánszemély alkalmazottként lenne jogosult a szolgáltatásra, a járulékfizetési kötelezettséget az APEH a munkáltató részére állapítja meg, míg egyéb esetekben – ha nem alkalmazott, hanem például egyéni vállalkozó, vagy alkalmi munkavállaló - a járulékfizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli.

Megúszhatja a következményeket, ha okirati bizonyítással átmenetileg jogosulttá válik. Vagyis a megyei egészségbiztosítási pénztárnál hiteles okirattal bizonyítja, hogy van biztosítási jogviszonya, még ha ez nem is szerepel az OEP nyilvántartásában. Ilyen bizonyító erejű okirat lehet például a nyugdíjhatározat, a munkáltatói, illetve az iskolalátogatási igazolás is, amelynek másolatát kapja meg az APEH. Ennek birtokában az adóhivatal ellenőrzi a bejelentési és járulékfizetési kötelezettséget, de az adatokat már a bejelentésre kötelezett szervvel (munkáltatóval) egyezteti, nem az alkalmazottal.

Az APEH 2007-ben is mintegy  74 ezer biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget vizsgáló ellenőrzést folytatott le. Mint ismeretes, 2007. április 1-től jogviszony ellenőrzést végeztek a háziorvosok, a szakrendelők és a kórházak is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az idei évben 700 ezer értesítést küldött ki a jogviszonnyal nem rendelkezők felé, valamint adategyeztetést folytatott a bejelentésre kötelezett szervekkel, intézményekkel, foglalkoztatókkal. Az év elején még több mint 1 millió ember (1,088 millió) jogviszonya volt tisztázatlan. Az ellenőrzések megkezdése óta mintegy 600 ezer ember ügye rendeződött az OEP rendszerében, majdnem 500 ezer ember esetében azonban továbbra is rendezetlen a jogviszony.