Százezerbe kerülhet a késedelmes munkáltatói igazolás

© sxc.hu

Egy középkorú hölgy több mint három hónapig dolgozott menedzserasszisztensként az egyik cégnél, amikor lejárt a próbaideje és meghosszabbították a szerződését. Rá egy hétre „holnap már be se jöjjön”  felszólítással, szóban – jogellenesen – felmondtak neki. A hivatalos papírokat – munkáltatói igazolás, működési bizonyítvány, adólap, tb-kártya, álláskeresési támogatás igényléséhez szükséges adatlap – nem kapta meg. Pedig rendes felmondás esetén (amilyennek ez is számítana) a munkáltató köteles a munkaviszony megszűnésekor, vagyis az utolsó munkanapon kiadni ezeket az iratokat – szögezi le Viszló László, történetünk szereplőjének ügyvédje, a hvg.hu munkajogi szakértője.

További nehézséget okozott, hogy a hölgy papírjait akkor sem akarták kiadni, amikor egy szállítmányozási cégnél ajánlottak neki munkát. Így elesett egy jobban jövedelmező állástól, ráadásul ki se fizették neki a felmondási időre járó fizetését, összesen 40 ezer forintot. Két hónappal később – bírósági felszólításra – megérkezett ugyan az elmaradt bére, ám a szükséges papírokat csak a felmondást követő negyedik hónapban kapta meg. Kevesebb fizetésért ugyan, de azóta elhelyezkedett, és kártérítést követel volt munkáltatójától azokért a hónapokért, amíg papírok híján nem alkalmazta senki.

Ügyvédje szerint jó esélye van arra, hogy a bíróság megállapítsa a felmondás jogellenességét, mivel elbocsátása szóban, vagyis mindenféle írásos megállapodás nélkül történt. Ezek után – Viszló várakozásai szerint - megítélik a jogerős ítélet megszületéséig járó fizetését, amiből levonják az azóta megtérült havi penzumot. Várhatóan nem hagyják figyelmen kívül azt sem, hogy jelenlegi munkahelyén 25 ezer forinttal kevesebbet keres, mint a korábbin.

A törvény szerint a munkaadó az utolsó munkában töltött napon köteles kiadni a munkavállaló papírjait – a jogszabály erre vonatkozó része nem változott idén sem. A törvény ugyanakkor 2008-tól azt is előírja, hogy rendkívüli felmondás, próbaidő utáni munkaviszony azonnali megszűnésekor a foglalkoztató legfeljebb három napon belül teljesítse kötelezettségét, vagyis adja ki az iratokat. 2007-ben még a rendkívüli felmondásnál és próbaidőnél is az utolsó munkanapon kellett elszámolni. Ez  a változás elsősorban a foglalkoztatónak kedvez, aki ezáltal nyer néhány napot.

Nemcsak a munkaviszonyt igazoló papírok kiadásával kapcsolatban vannak változások. 2008-tól nemcsak a munkáltatónak, de a munkavállalónak is kedvez a törvény: amennyiben a munkavállaló az igazolást tb-jogviszonya bizonyításához kéri, munkáltatója köteles azt három munkanapon belül kiadni. Az igazolás kiadásának elmulasztásáért a foglalkoztatót százezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatják.

A törvénymódosítás várhatóan visszatartja a foglalkoztatókat attól, hogy ne jelentsék be azonnal alkalmazottaikat. Mostantól ugyanis nemcsak az ellenőrzéstől kell tartaniuk, hanem attól is, hogy a munkavállaló eljárást kezdeményez az adóhivatalnál. Igaz, ez utóbbira kevés az esély, mivel a gyakorlatban a munkavállalók kiszolgáltatottságuk miatt jobban félnek munkahelyük elvesztésétől, mintsem hogy "feljelentsék" a foglalkoztatójukat.

Tavaly a foglalkoztató a bejelentést követően hivatalból kiadott igazolást nem volt köteles a biztosított kérésére újra kiadni. Most ez a papír segíthet abban, hogy a munkavállaló bizonyítsa – az OEP adatbázisában meglévő hibák ellenére –, jogosult egészségügyi ellátásra, az  egészségpénztár nyilvántartásában pedig átmeneti jogosultként szerepel majd. Az igazolásnak tartalmaznia kell a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés időpontját.  Ilyenkor továbbítani kell az adóazonosító jelet és a taj-számot is. 

A törvény már 2007 januárjától hatályos, ám az OEP moratóriuma miatt csak 2008 januárjától lépett érvénybe. Arra ugyanakkor még néhány hetet várni kell, hogy a végrehajtást szabályozó kormányrendelet is elkészüljön.