© Túry Gergely

Múlt héten tárgyalták  a Magyar Telekom Nyrt. (MT) versenyjogi perét, amelyben a felperesek kérésére a  - jelenleg is a távközlési vállalat alkalmazásában álló - vezetőket idézte be a bíróság.  Az Actual Budapest Kft. mint felperes több másik alvállalkozóval együtt azért perelte be a céget több mint fél évvel ezelőtt, mert szerintük egyoldalúan és jogszerűtlenül bontotta fel öt évre szóló szerződésüket három évvel a lejárta előtt. Az - állításuk szerint ebből eredő - kárért 3,8 milliárd forint kártérítést akarnak. A per másik tárgya a tisztességtelen piaci magatartás, vagyis gyakorlatilag az, hogy a felperesek dolgozóit a távközlési vállalat két munkaerő-kölcsönző cég - a Prohumán 2004 Kft. és a Trenkwalder-Multiman Kft. - közreműködésével elcsábította.

Az MT és a két munkaerő-kölcsönzőcég a tárgyaláson a keresetek elutasítását kérte. A telefonszolgáltató szerint a szerződést jogosan mondták fel: olyan körülmények adódtak, amelyek indokolttá tették az azonnali hatályú felmondást, és ez esetben a polgári törvénykönyv felülírta a szerződés rendelkezéseit. A tisztességtelen magatartás vádját visszautasítják, de hogy korábbi dolgozóiknak ajánlatot tettek, azt elismerik. A tanúként beidézett Ócsai József, a T-Mobile állandó megbízott jogásza megtagadta a vallomástételt arra hivatkozva, hogy az alperes jogi képviselőjeként köti őt az ügyvédi titoktartás, ami alól megbízója a helyszínen sem adott felmentést.

Az idézést hetekkel ezelőtt kézbesítették a tanúknak. Ócsai vallomást ugyan nem tehetett, de szívesen végighallgathatta volna a tárgyalás további részét, csakhogy az alperest képviselő ügyvédek kilátásba helyezték, hogy nem hagyják annyiban a dolgot, és újra indítványozták Ócsai tanúként való későbbi meghallgatását, ezért a bíró a tárgyalóterem elhagyására szólította fel őt. 

Ezután Hantzmann Ferencet, a távközlési óriáscég összevont ügyfélszolgálatának igazgatóját hallgatta meg tanúként a bíróság. Mint a közönségszolgálat eredményeiért felelős igazgató elismerte, 2008. január 2-án ajánlatot tett a cég három évvel ezelőtt kiszervezett dolgozóinak a beígért, de át nem utalt végkielégítésük kifizetésére. Elismerte, az ő szájából hangzott el a következő mondat: „Azt a pénzt, amit lényegében 2005-ben a T-Com kilopott a zsebetekből, mi most visszaadjuk, elhihetitek, nem volt könnyű elintézni.”

Azt a nagyjából 800 millió forintot, amire vallomásában utalt az igazgató, az MT úgy tudta megspórolni, hogy partnercégei révén jogutódlással továbbfoglalkoztatta az alkalmazottakat, majd csak ezt követően vált meg az állománytól. A tanú elismerte, a jogutódlásra azért volt szükség, hogy a végkielégítést ne kelljen kifizetni az egykori alkalmazottaknak. Emiatt, mint ahogyan azt lapunk több cikkében is olvashatták, a munkavállalók hiába perelték a vállalatot, a bíróság nem adott nekik igazat.

A vállalat Hantzmann szerint elhibázott, ám jogilag korrekt döntésére az igazgató azt hozta fel mentségül, hogy az anyacég, a Deutsche Telekom túl alacsonynak találta az egy ügyfélszolgálati dolgozóra eső előfizetői vonalak (vagyis ügyfelek) számát, s ennek helyrebillentésére gyors és költséghatékony eredményt várt a társaságtól. Akkoriban, mint a tanú hozzátette, még a T-Mobile igazgatójaként nem volt rálátása és beleszólása ezekbe a döntésekbe, de egy évvel ezelőtt, mint a kiszervezett ügyfélszolgálat felvirágoztatásával megbízott vezető, korrigálni szerette volna azt a hibát, amelyet elődei követtek el. Vagyis azt, hogy az ügyfélszolgálatot, a vállalat egyik legértékesebb üzletágát idegen kezekbe adták, ami hosszú távon a nagyvállalat kiszorulását eredményezte volna a versenypiacról. Ennek, mint hangsúlyozta, legfőbb jele az volt, hogy a vállalat részvényeinek árfolyama nem emelkedett már egy ideje, amolyan unalmas részvénnyé kezdett válni az MT-értékpapír.

Ezek után azt is beismerte, a soproni dolgozókat egy éve szó szerint arra biztatta, hogy vele együtt csináljanak egy tisztességes Magyar Telekomot, nem sokkal azután, hogy felszólította őket: „Aki nem írja alá az új munkaszerződését, és nem mondja fel a régit, annak nem lesz munkája.” Ezzel a kijelentésével – hangsúlyozta vallomásában – nem azt állította, hogy a partnercégek nem foglalkoztatják tovább a dolgozóikat, hanem azt, hogy az MT felmondta ezeket a szerződéseket. Emlékezett: ő hívta fel a dolgozók figyelmét arra is, hogy jogilag értelemben már nincs dolga velük, mivel – mint azt a bíróságnak magyarázta – a jelenlévők már nem az MT alkalmazottai. Kérdésre válaszolva most hozzátette:  fogalma sem volt arról, hány százalékukat alkalmazta korábban a társaság, magyarán mennyi a kiszervezett dolgozó és mennyi a kölcsönzött. Az ajánlat szerinte azonban korántsem nevezhető tisztességtelennek, hiszen a jelenlévők, ha nem is közvetlenül, de a távközlési vállalatnak végeztek munkát, és meg is tapsolták beszédét.

A dolgozóknak egy éve kiosztott, előre kitöltött felmondásokon és szerződéseken hibás adószám szerepelt. Erre Hantzmann szerint a cégnél azt a magyarázatot adták, hogy adminisztrációs hiba történt. A szerződések és felmondások előkészítését, úgy tudja, az MT végezte, és a szintén a helyszínen tartozkodó új partnercégeivel titoktartási nyilatkozatot írattak alá az adatok kezelése miatt – állította Hanzmann Ferenc.

Ferenci Richárd, az ügyfélszolgálati igazgatóhelyettes vallomásában megerősítette felettese mondatait. Elismerte, hogy egy éve ő is részt vett a találkozón, ahol mindenkit arra biztatott, mondja fel a jelenlegi munkaszerződését, és írja alá az új munkaszerződést, amely nem ajánlat, hanem konkrét, kész munkaszerződés. Azt is elismerte, hogy ő is elmondta: „Aki nem csatlakozik, annak nem lesz munkája.”

Az ajánlattal kapcsolatban előzetesen az alperes jogi képviselője írásban úgy nyilatkozott, hogy az idézett mondatok, kijelentések nem a fenti idézett formában hangzottak el, szövegkörnyezetükből kiemelték őket. Emiatt a vállalat teljes egészében vitatja a felperesek által idézett – azóta pedig a tanúk által beismert – kijelentések valódiságát. A társaság elnök-vezérigazgatója, Cristpoher Mattheisen a felpereseknek írt korábbi levelében a tények tudatos és rossz szándékú elferdítésével vádolta meg az MT volt partnercégeit, amikor a fenti – a tanúk által is elismert – kijelentésekkel kapcsolatosan hozzá fordultak.

Az alperesek ügyvédje mindkét tanúhoz egyetlen kérdést intézett, melyben azt tudakolta, van-e jogi végzettségük vagy sem. Nemleges választ kapott. Az viszont kiderült, hogy Ócsai, a tárgyaláson tanúvallomást nem tevő jogász az idézett kijelentések elhangzásakor jelen volt, így kiigazíthatta volna őket, ha valamivel jogi szempontból nem ért egyet.

A következő tárgyalást május 14-ére tűzték ki, akkor a Magyar Telekom jelenlegi partnereit, a perben szintén alperes munkaerő-kölcsönző cégek vezetőit hallgatják meg.