A statisztikákon még nem látszik, de a gyakorlatban lakásépítési projektek nem indulnak, a lakásfejlesztői ipari kapacitások leépülőben vannak. 
 
A  Magyar Téglás Szövetség képviseletében Norbert Schwarzmüller, a Wienerberger Téglaipari Zrt. vezérigazgatója rámutatott: a lakásépítések visszaesése a 2004 évi kormányzati intézkedések következtében indult el. A telekáfa bevezetése, az áfa visszatérítés megszüntetése, az új lakások illeték mentességének 30 millióról 15 millióra csökkentése, valamint az szja kedvezmények megszüntetése áttételesen mintegy 20-30 %-kal tette drágábbá a vevők számára az új lakásokat.

A 2008 második felében beköszönő gazdasági válság következtében ráadásul mind a fejlesztők, mind a vásárlók banki hitelezése megkérdőjeleződött. Így mind a kínálati, mind a keresleti oldal erősen beszűkült.

A lakásfejlesztők számára nincs túlélési esély

A lakásfejlesztők számára jelenleg nincsen túlélési esély - szögezte le Norbert Schwarzmüller. A fizikai létszámot mindenhol leépítik, a felszereléseket, gépeket eladják, a cégek felélik a vagyonukat. Ez pedig nem rövidtávú visszaesést, hanem egy iparág tartós megszűnésének a veszélyét, a kialakult kapacitások, évek alatt megszervezett munkastruktúrák, tudás elenyészését, azaz nemzetgazdasági értékvesztést jelent.

A KSH jelentésekben még az látszik, hogy nincsen baj, a 2008 évre a 2007 év évihez hasonló 36.000 lakás átadását vetíti előre a KSH. Arról nem szól a statisztikai értékelés, hogy állami intézkedések nélkül idén alig 15.000 – 20.000 lakásépítés megkezdése reális. Ez persze csak a későbbi évek statisztikáit terheli, a hatása azonban már idén egyértelműen látszani fog (munkanélküliség, ipar leépülése).

Ezeket a folyamatokat most lehet megállítani, később jóval drágábban lehet orvosolni a most elszalasztott alkalmat – szögezte le Norbert Schwarzmüller.

Milyen programot ajánlanak?

Földi Tamás, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke, a Rigips Hungária ügyvezető igazgatója az ajánlott bérlakás építési rendszer fő vonásai közül az alábbiakat emelte ki:

- tulajdonos lehet az állam/MFB, önkormányzatok, de bank vagy építőipari cég is;
- a cég apparátusa a műszaki felügyeletig, tulajdonosi adminisztrációig terjed (az építést a hazai kkv-k végzik)
- előírások a minőségre, alvállalkozók kifizetésére, feketemunka kiszűrésére;
- csak lakásépítéssel, illetve -kezeléssel foglalkozhatnak ezek a cégek;
- az épített lakásokat ez a cég kezeli, akkor is, ha a bérlő (piaci áron) megveszi a lakását;
- cél, hogy az állami támogatás + bérleti díjak egy szerény nyereség elérését gazdaságos működés esetén lehetővé tegyék;
- a tulajdonosok jegyzett tőke arányos osztalékot vehetnek ki, jegybanki alapkamat + kb. 3% mértékben;
- a fennmaradó nyereséget lakásépítésre, fenntartásra kell fordítani;
- az építések hitelből történnek (MFB, vagy egyéb bankok);
- ha az önkormányzatok be tudnak szállni telekkel, tulajdonossá válnak, bérlő kijelölési jogot kapnak, ez olcsóbbá tenné a finanszírozást;
- a bérleti díjat megfizethető szinten kell tartani (60 nm, kb. 40.000,- FT/hó);
- az állam a bérlakás építő cégnek a hitel felvételéhez nyújt garanciát, a törlesztéshez támogatást;
- a bérlő oldali támogatások történhetnek szociális alapon: szegényeknek is elérhető legyen a bérlakás;
- javasolt adókedvezményeket adni a bérleti díjhoz: ez az állami támogatás szükségességét nagyban csökkentené; vállalati bérlakás gondolat.

Minél nagyobb az SZJA kedvezmény a bérleti díjra, annál nagyobb lehet a bérleti díj és annál kisebb az rendszer fenntartásához szükséges állami támogatás – hangsúlyozta a szakember. A kampányszerű jogalkotás, a támogatás adás illetve megvonás nem teremt jogbiztonságot. Hosszú éveken át működő, kiszámítható intézményeket kell építeni. Ilyen intézkedések egyike lehetne egy állami bérlakás építési program. Ez a jelen helyzetben egy szükséges, de önmagában nem elégséges intézkedés lenne a lakáságazatban – tette hozzá Földi Tamás.

Ecoline