szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Fővárosi Bíróság szeptemberi jogerős ítéletében megsemmisítette a Magyar Telekom 2008-ban hozott döntését az osztalék kifizetéséről, mint ahogy a 2008. évi rendes közgyűlésen hozott többi határozatot is. A társaság fellebbezett ugyan a jogerős ítélet ellen, de ezt túl későn, az előírt határidő után két nappal postázták. A részvényeseknek ezek után vagy vissza kell fizetniük az osztalékot, vagy önellenőrzés keretében kifizetni a majd négyszeres adókülönbözetet. Megkérdeztük, mit szól mindehhez a Magyar Telekom és mit gondol erről az APEH.

A Magyar Telekom hiába fizetett ki részvényeseinek – köztük főrészvényesének, a Deutsche Telekomnak –  összesen 77,052 milliárd forint osztalékot. A Fővárosi Bíróság szeptemberben hozott jogerős ítélete értelmében  a részvényeseknek vagy vissza kell fizetniük az osztalékot – ideértve azt az 52, 5 milliárd forintot is, amelyet a Deutsche Telekom azóta már kivitt az országból – vagy egy új, szabályosan összehívott közgyűlés keretében kell a tulajdonosoknak megerősíteniük a korábbi osztalékfizetésről szóló döntést, azzal, hogy tényleges pénzmozgás már nem történik –  mondta a hvg.hu-nak Zsdrál Petra gazdasági jogász.

Egyelőre – mint a hvg.hu értesült – se az osztalék visszafizetésére, se újabb közgyűlés összehívására nem került sor, noha a Magyar Telekom a jogerős ítélet megszületése után nem sokkal – saját honlapján közzétett befektetői közleményében – arról tájékoztatta a tulajdonosokat, hogy újabb közgyűlés összehívásával készül tisztázni többek között az osztalék sorsát.

A részvényesek – közülük is a magánszemélyek –  a 10 százalék adóval csökkentett osztalékot természetesen szerepeltették 2008-as adóbevallásukban. De mivel a szeptemberi bírói ítélet megsemmisítette az osztalékfizetésről szóló döntést, a részvényesek – 2008 májusában –  nem osztalék, hanem "egyéb jövedelem" jogcímen részesültek a bevételben. Ez egyúttal azt is kizárta, hogy a kedvezményes, 10 százalékos adókulcsot alkalmazhassák. Ezt a hvg.hu kérdésére az APEH illetékese közölte, de mint mondta, az adótitokra vonatkozó rendelkezésekre tekintettel, a konkrét üggyel kapcsolatban nem adhat ki információt, ezért a fenti tájékoztatás általános érvényű.

A közgyűlési döntés megsemmisítése – az APEH tájékoztatása szerint –  azzal járhat, hogy a részvényeseknek vissza kell fizetniük az egy évvel ezelőtt számlájukra utalt összeget. Ilyen esetben a magánrészvényeseknek nincs adókötelezettségük, sőt, az eredetileg fizetett 10 százalékos adót is visszaigényelhetik önellenőrzés keretében.

Amennyiben viszont a részvénytársaság nem követeli vissza, vagy a magánrészvényesek nem fizetik vissza a fenti juttatás teljes bruttó összegét, akkor ez a bevétel számukra a tagi jogviszony miatt jár és egyéb jövedelemnek minősül. Ebben az esetben az összevont adóalap utáni 18-36 százalék adót és esetlegesen a 4 százalékos különadót is kötelesek megfizetni. A vállalat pedig az egyéb jövedelem után 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles.

Arról, hogy a fenti szabályokról tud vagy tudott-e, illetve, hogy részvényeseit értesítette-e a Magyar Telekom, a társaság honlapján nem találtunk információkat a kifizetett osztalék adózásával, visszafizetésével kapcsolatban. A hvg.hu megkeresésére a vállalat sajtóosztályán azt mondták, téves felperesi álláspontot tükröz az, hogy a részvényeseknek kiosztott osztalék  csupán pénzeszköz, és emiatt utána  nem a 10 százalékos osztalékadóval, hanem annál magasabb adókulccsal kell adózni.

Ami pedig a részvényesek tájékoztatását illeti, mint mondták, nincs közlendőjük. Szó szerint a következő választ kaptuk: „A Magyar Telekom a kisrészvényesi perekre vonatkozó álláspontjáról a részvényeseket a jogszabályok által előírt közzétételi formában, folyamatosan tájékoztatja az első per kezdete óta. Amennyiben a hivatkozott közzétételekben foglaltakon túlmenően a Magyar Telekomnak a vonatkozó közzétételi szabályok szerint közlendője lesz, akkor a közzétételt a részvényeseken kívül – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a sajtó tisztelt képviselőihez is el fogjuk juttatni.” Szükséges megjegyezni, hogy a hvg.hu a kisrészvényesi perrel kapcsolatban nem tett fel kérdéseket a társaságnak.

Mivel a magánszemélyek az osztalékhoz 2008-ban jutottak hozzá és arra az évre vonatkozóan vallották be a 10 százalékos osztalékadót, kötelesek ezt a bevallásukat önellenőrizni, és így az egyéb jövedelem utáni fizetendő adó és a ténylegesen megfizetett, 10 százalékos adó közti különbözetet megfizetni – hangsúlyozta az APEH illetékese. Nem kötelesek azonban önellenőrzési pótlékot fizetni, mivel a részvénytársaság hibás igazolása miatt kell a bevallást önellenőrzéssel helyesbíteniük – tette hozzá. Amennyiben a fenti részvényesek önellenőrzés keretében módosítják a tavalyi bevallásukat, mulasztási bírság vagy késedelmi pótlék felszámításának sincs helye. Jogkövetkezményekkel tehát a magánszemélyeknek csak akkor kell számolniuk, ha az önellenőrzési kötelezettségüknek nem tesznek eleget.

Más szabály vonatkozik a főrészvényesre, aki nemcsak hogy jogi személy, de külföldi is. Az eredetileg osztalék címén felvett 52,5 milliárd után már egy évvel ezelőtt is Németországban kellett adóznia, a német adózási szabályok szerint. A változásokról – ha nem fizeti vissza a pénzt a Magyar Telekomnak – a német adóhivatalt kell értesítenie.  

Salgó Andrea  

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!