Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A magyar áfatörvény olyannyira bonyolult, hogy aki képes hibátlanul eligazodni benne, annak minden elismerés kijár. Ennek kitűnő példája a lakóingatlanok eladására vonatkozó áfakörösség ki- vagy bejelentése.
Amikor még szárnyalt az ingatlanpiac, több áfaalany vállalkozás is vásárolt lakóingatlanokat irodai hasznosítás, vagy későbbi továbbadás céljából. Ha volt más üzleti ingatlanjuk is, akkor ahol visszaigényelték az áfát, ott elemi érdekük volt, hogy a jövőre nézve áfakörösséget válasszanak. Változott a helyzet, már meg lehet különböztetni az üzleti és a lakóingatlanokat. Ezeknél a cégeknél most súlyos adóforintokat bukhatnak el, ha a lakóingatlan értékesítési szabályait nem teszik helyre.
Elbukott forgalmi adó után nincs felszámított adó, vagy mégis?
Ránézésre nincs teendőjük, hiszen a beszerzéskor levonási tilalom alá esett a lakóingatlan beszerzési számlájában lévő általános forgalmi adó. Ettől még az értékesítéskor korábban fel kellett számítani az adót. Az új áfatörvény megváltoztatta a rendelkezést, ezzel alaposan felborította a jogbiztonságra alapozott korábbi rendet.
Hasonló probléma merült fel a cégek személygépkocsi-értékesítésekor
A személygépkocsik beszerzését követően a cégek rendre eladták a hasznos időt kitöltő járműveiket, és az értékvesztés okán gyakran több áfát vontak le az eredeti számlából időarányosan, mint amennyit az értékesítés során fel kellett számítaniuk. A módszer közismert volt, ám a 2008. január 1-jétől hatályba léptetett változás felrúgta a korábbi eljárást és megtiltotta az áfa felszámítását, mondván, levonási tiltás esetén a törvény tételesen tiltja az áfa felszámítását. Az gondolhatnánk, ez egy speciális szabály, de van ennél még speciálisabb.
A cikk folytatását az Adózónán olvashatja.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Megalapozott gyanú szerint egy vállalkozó 2011 és 2024 között több mint 2 milliárd forintot fizetett ki kormánypárti és ellenzéki képviselőknek.