szerző:
ecoline.hu
Tetszett a cikk?

Miközben a világ gyógyszerfogyasztása az elmúlt évek átlagát meghaladó mértékben emelkedett, s a feltörekvő országok...

Miközben a világ gyógyszerfogyasztása az elmúlt évek átlagát meghaladó mértékben emelkedett, s a feltörekvő országok mellett az Egyesült Államok és Japán is jelentős gyorsulásról számolt be 2009-ben, az egyetlen olyan régió, ahol 2009-ben számottevő lassulást mutattak az adatok, Európa volt. Az öreg kontinensen 247,6 milliárd dollár értékben adtak el gyógyszereket tavaly, ez pedig „mindössze” 4,8 százalékos éves növekedést jelent a 2008-as 7 százalék után. Szakértők szerint a számok egy hosszabb csökkenő tendencia kezdetét jelenthetik, s a válság utóhatásai miatt nehéz évek várnak a fejlett országokban, és különösen Európában a nagy gyógyszergyártó cégekre.

Visszafogott támogatás

Görögország problémái nyomán ugyanis az Európai Unióban igen hangsúlyos kérdéssé vált a fiskális szigor, s a költségvetési deficit lefaragása a komoly hiánnyal, és növekvő adóssággal küzdő országokban. A költekezés visszafogása pedig természetesen a gyógyszerkiadásokat sem hagyja érintetlenül, számos államban már 2010 elején jelezték, hogy a jövőben kevesebbet fordítanának a patikaszerek támogatására.

Németországban 2013-ig befagyasztották a gyógyszerárakat, Spanyolországban 7,5 százalékos árcsökkenést terveznek a márkás (branded) készítmények esetében, míg a legnagyobb gondokkal küzdő Görögországban 27 százalékos árcsökkentésre utasította a gyártókat a kormányzat. Mindennek fényében nem meglepő, hogy szakértők szerint 2010 soha nem látott áreróziót hozhat az európai gyógyszerpiacon.

Lejáró szabadalmak

Kényelmes helyzetbe hozza a kormányzatokat, nem könnyíti meg azonban a vezető gyógyszergyártók helyzetét, hogy a következő néhány esztendőben számos nagyforgalmú originális termék szabadalma jár le. Azoknak a gyógyszereknek a forgalma, amelyeknek a 2010-2014 közötti öt évben fut ki a védettsége - az IMS Health becslései szerint – eléri a 142 milliárd dollárt, s miután a generikus versenytársak megjelenése nyomán akár 80 százalékkal is csökkenhet egy adott termék ára, ez világszerte 80-100 milliárd dollárral vetheti vissza a fogyasztást.

A legnagyobb hatása a lejáró szabadalmaknak az amerikai piacra lehet, itt jelentkezhet a teljes forgalomcsökkenés nagyjából kétharmada. A folyamat minden bizonnyal 2011—2012-ben éri el csúcsát, ebben a két esztendőben ugyanis a világ 15 legnagyobb árbevételt hozó terméke közül hat veszíti el a védettségét.

Szakértők szerint a nem túl kedvező tendenciák egyértelműen mielőbbi lépéseket követelnek a vállatoktól, s akár stratégiájuk újragondolását is szükségessé teheti. A gyógyszeriparban ténykedő táraságoknak a következő években hasonló hatékonyságnövelő intézkedéseket kell hoznia, mint amilyeneket számos iparág a válság alatt a kereslet visszaesése miatt már megvalósított.

A jövőben a cégeknek jobban át kell gondolnia a beruházásokat, s hatékonyabban kell felhasználniuk a kutatás fejlesztésre szánt összegeket is. Az ágazaton tovább nő a nyomás, hogy az egyes készítményeket mielőbb piacra dobják, azonban ezt a törekvést is nehezítheti, hogy a kormányzatok a jövőben minden bizonnyal szigorítanak korábbi befogadási politikájukon (azaz nehezebb lesz állami támogatást kiharcolni az egyes termékeknek).

Magyarország megelőzte a korát?

Miközben számos európai országban jelentős árerózióra lehet számítani a gyógyszerpiacon, Magyarországon a következő években biztosan nem lesznek számottevően olcsóbbak a patikaszerek. Ennek oka, hogy hazánkban a 2007 elején életbelépett gyógyszer-gazdaságossági törvénnyel már meghozta azoknak az intézkedéseknek a jelentős részét a kormányzat, amelyeket most több uniós országban is terveznek.

Az említett jogszabály több intézkedése is a generikus verseny fokozására, s ezzel közvetlenül az árak, közvetve az állami hozzájárulás lefaragására irányult. Ezt a cél szolgálta például az az előírás, amely az orvosokat az azonos hatóanyagú készítmények közül a legolcsóbb felírására kötelezte, s ennek érdekében született meg az úgynevezett fixesítés is, amely értelmében a támogatás mértékét az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül a legolcsóbb készítményre állapították meg, és az ennél több mint ötödével drágább szerek egyáltalán nem részesülhetnek dotációban.

A szabályozás eredményeként 2008 végéig több mint ezer termék ára csökkent Magyarországon átlagosan 23 százalékkal, s a tendencia – ha jelentősen lassuló mértékben is – de 2009-ben is folytatódott. Szakértők szerint ugyanakkor jelenleg már nincs mód az árak további számottevő csökkentésére, a jövőben a felülvizsgálatok már csak néhány tized százalékos vágások várhatóak.

További részleteket a HVG ősszel megjelenő Befektetés Plusz 2011-es évkönyvében olvashatnak.

JZ
Ecoline

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!