Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A részvénytársaságot várhatóan május elején alapítják meg 150 millió forintos alaptőkével, magyar és orosz pénzügyi, illetve szakmai befektetők - mondta el az MTI-nek Ujhelyi Sándor elnök. Céljuk az, hogy az orosz üzletekben több száz különálló stelázsin kínálják a garantáltan magyar és garantáltan minőségi termékeket.
Az egyesület azért is lát nagy fantáziát a kezdeményezésben, mert Oroszországban hódítanak a kisebb alkoholtartalmú italok, 1992 és 2004 között két és félszeresére nőtt az orosz borfogyasztás, s Chilétől Új-Zélandig egyre több ország ismeri fel az orosz piacban rejlő lehetőségeket.
Az egyesület, felismerve a helyzetet, kérdőívet küldött ki több mint 400 magyar pincészetnek, melyek közül negyven válaszolt is. A jelentkezők március 22-én találkoztak a szervezőkkel, s megállapították, valóban szükség van az exportot segítő együttműködésre.
Magyarország éves bortermelése 3 millió hektoliter körüli évente, míg Oroszország borimportja meghaladja az évi 6 millió hektolitert. Még a kilencvenes évek közepén is Oroszország volt a magyar borok ötödik legnagyobb piaca, mára azonban az első tízben sincs.
Magyarország évente 0,68 millió hektoliter bort exportál.
Az egyesület szerint a piacvesztés egyik fő oka, hogy mára eltűntek a régi külkervállalatok, a maiak pedig akut tőkehiánnyal küzdenek. A gazdák eközben "a pinceajtóban ülve" várják, hogy idejöjjön a vevő, míg más országok rendkívül aktívan, tömegével viszik a bort ki Oroszországba.
