Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A körbetartozások mértéke az, ami a leginkább megbénítja a vállalkozásokat. Egyes iparágakra és területekre ez annyira jellemző, hogy a cégek egyébirányú tartozásai is megsínylik a szállítók fizetésének elmaradását. A méret mellett meghatározó tényező a tulajdonosi szerkezet, területi elhelyezkedés és az iparág. De több érdekes következtetés levonható, akár a vállalat által felvett hiteleiből is - írja a pénzcentrum.hu Szanyi F. Eleonóra "Meddig Nyújtózkodjunk?" című tanulmányát bemutatva.
A cikk szerint két alapvető oka lehet a vállalatnál kialakuló pénzügyi zavaroknak. Egyik a növekedésből fakadó természetes és átmeneti állapot, a másik a gazdálkodási zavarból eredő nehézségek. A legtöbb hosszabb-rövidebb ideig fizetésképtelen vállalkozás az utóbbi kategóriába tartozik. A vállalatok mérete erősen befolyásolja a pénzügyi zavar kialakulásának esélyét. Minél nagyobb egy vállalat, annál kevésbé valószínű, hogy hasonló nehézséggel küzdene a tartozásai kifizetése során.
Fazekas István
A kutatás adataiból jól látszik az is, hogy mérettől függetlenül óriási nehézségeket okoznak a vállalatoknak a szállítói kifizetések. Az ezek elmaradása miatt kialakuló körbetartozások jóval meghaladják a válság előtti időket, de némi javulás látható az elmúlt évben - állapítja meg Szanyi.
A rendszerváltás utáni időszakban nagyban javult a vállalkozások adófizetési hajlandósága, ez valószínűleg az erősödő külföldi jelenlétnek is köszönhető. A válság ideje alatt viszont a javulás megállt, és egyre több vállalat tartozik a közterhekkel - derül ki a kutatásból. A külföldi tulajdon nem csak a cég pénzügyi stabilitását hozhatja magával. A tanulmány rámutat arra, hogy a multinacionális cégekkel kapcsolatban lévő vállalkozások kevésbé kerülnek fizetésképtelen helyzetbe. Az ilyen nemzetközi vállalatokra épült beszállítói láncoknál sokkal kevésbé jellemző a körbetartozás is, ami több iparág szereplőinek pénzügyi bizonytalanságaiért felelős. A tanulmány is fontosnak tartja megjegyezni viszont, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok rendszerint nagyobb árbevétellel is rendelkeznek, ezért nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a külföldi tulajdonosi háttér nagyobb garanciát jelent a pénzügyi stabilitásra. Ugyanígy az sem egyértelmű, hogy beszállítóként jobban bízhatunk az ilyen vállalatok fizetésében.
Iparági bontásban vizsgálódva is nagy eltéréseket találhatók a vállalatok között. Szinte minden iparágra jellemző, hogy a beszállítói kifizetések kapcsán merülnek fel a legnagyobb problémák. Ám a körbetartozás problémája leginkább az építőiparban érzékelhető. Ezen iparág szereplőinek 48 százaléka szembesül nehézségekkel a szállítói kifizetések során. A bérek kifizetésére azonban a legtöbb esetben figyelnek a vállalkozások. A nemfizetők aránya az üzleti szolgáltatások területén a legmagasabb, 9 százalék körüli. Területi bontásban is jelentősek az eltérések. A leginkább pénzügyi gondokkal küzdő régió a Dél-Dunántúl, legkevésbé jellemzőek viszont a hasonló nehézségek Közép-Magyarországon.
A tanulmány kitér a különböző hitelhasználati szokások és a pénzügyi nehézségek összefüggéseinek tanulmányozására is. Azt várnánk, hogy a nagyobb hitelkerettel rendelkező vállalatok stabilabban tudják finanszírozni működésüket. Ennek némileg ellentmond az a megállapítás, hogy azok a vállalatok, amelyek forgóeszköz hitelt igényeltek, nagyobb valószínűséggel küzdenek pénzzavarral. Alapvetően nem a forgóeszköz hitel felvevőivel vagy a hitellel van a probléma. A legtöbb esetben természetes módon, a forgóeszköz hitelét felhasználva fizeti ki egy vállalat a teljesítés folyamán felmerülő költségeit. Ennek rendezése viszont problémát okoz, ha a vevő későn vagy egyáltalán nem fizet. Így a hitellel rendelkező vállalatok érzékenyebbek lehetnek, hamarabb alakulhat ki egy kisebb pénzügyi zavar a késedelmek után.
