Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az elmúlt években több termék is"összement", azaz csomagolás kevesebb árut tartalmaz, miközben egy fillérrel sem mérséklődött az értük az áruházakban elkért összeg. A "százas" papírzsebkendő igazából már csak "kilencvenes", a cigarettásdobozban az régóta megszokott 20 helyett csak 19 szál van – írja a Pénzcentrum.hu. A korábban kétdecis tejfölös pohárból is eltűnt fél deci körüli mennyiség. A WC-papír kartongurigájának átmérője megnőtt ugyan, csakhogy emiatt kevesebb lapot tekernek rá, mert a tekercs átmérője nem nőtt.
hvg.hu archív
A kiszerelésben észlelhető változásoknak több oka is van - mondja a portálnak Bodrogai Ferenc, a Forest-Papír Kft. ügyvezetője. Az egyik, hogy az európai papírgyárak jóval több papírárut lennének képesek legyártani, mint amennyi elfogy a boltokban. Mindeközben a gazdasági válság miatt az ilyen termékek iránti kereslet is csökken. A másik ok, hogy a kiskereskedelmi láncok csak minimális mértékben engednek árat emelni a beszállítóiknak, még akkor is, ha költségeik növekedése ennél többet indokolna. A cég indulásakor – 18 évvel ezelőtt – egy egyrétegű 8 tekercses WC-papír ára 118,7 forint volt és ezért a termékért nagyjából most is ugyanennyit fizetnek az üzletláncok - hoz egy példát Bodrogai.
Rossz hír a fogyasztók számára, hogy az áruféleségek lekicsinyítése nem feltétlenül szabálytalan. Törvények határozzák meg, hogy egy gyártó mekkora hibahatárral dolgozhat. Erre amiatt van szükség, mert a gyártást, csomagolást végző gépek is tévedhetnek, a technológiai hibáról pedig a vállalkozás nem tehet. Ám ha egy cég tudatosan arra játszik, hogy ezt a kiskaput kihasználja, az jogszerű ugyan, de egyátalán nem etikus.
Amennyiben a gyártó az adott termékek csomagolásán minden előírt információt feltüntet, az adatok pedig megfelelnek a valóságnak, akkor az adott vállalkozás jogszerűen jár el - reagált a jelenségre Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője. Furcsa, de a vásárlók mintha elfogadnák ezt a helyzetet. Erre utal, hogy a fogyasztók tömegesen nem tettek bejelentést az összemenő termékek miatt.
A fogyasztók is okolhatók a papírgyártók megváltozott magatartásáért. A Forest-Papír Kft. például néhány éve nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy egy árban és minőségben egyaránt vonzó toalettpapírt vezessen be a piacra, ám a fogyasztókat nem érdekelte a jobb minőség. Egyszerűen nem számoltak utána, így nem jöttek rá arra, hogy jobban járnának, ha azt vásárolnák. Az emberek döntő többsége pontosan tudja, mennyit hajlandó fizetni mondjuk egy joghurtért. Ha a költségek növekedése miatt a termék e lélektani szint fölé megy, akkor egyszerűen nem veszi meg azt a terméket - magyarázza Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke.
Tény, hogy a kereskedelem rákényszerül árai kordában tartására, mert a vásárlók nem térnek be az üzletbe, ha ott túlságosan drága termékeket lehet kapni - nyilatkozta a portálnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte ezzel együtt sem jó döntés áralku helyett rontani a minőségen vagy éppen kevesebb árut tenni a csomagolásba, mert az visszaüthet a beszállító forgalmára.
A különböző napicikkek mértének csökkenése elsősorban tehát annak köszönhető, hogy a magyar fogyasztóknak alapvetően nincs pénzük. Ezért aztán kétszer is meggondolják, azt a keveset hol költik el. Mivel a legtöbb árut a multinacionális kiskereskedelmi láncok boltjaiban kapják a pénzükért, elsősorban oda járnak bevásárolni. Az átlagfogyasztó nem is tudja, hogy ezzel a lépésével öngólt lő.
További részletekről itt olvashat.
