A múlt évben annak ellenére tavasszal ment a legrosszabbul a reklámpiacnak, hogy hagyományosan ez az év egyik legerősebb időszaka – írja a Kreatív Online. Elképzelhető persze, hogy az új tévécsatornák indulása, az év végi ünnepek, vagy esetleg a negyedik mobilszolgáltató piacra lépése meghozzák a várva várt élénkülést, és december végére javul valamelyest a mérleg.

A legtöbbet hirdető piaci szektorok toplistáján jóval több a mínusz, mint a plusz előjelű változás. Még az évek óta megbízható módon kétszámjegyű növekedést produkáló gyógyászat, gyógyhatású készítmény szektor hirdetési lendülete is megtört, legalábbis ezt jelzi a „mindössze” 7 százalékos növekedés. Ráadásul a szektor költésének javát adó OTC és gyógyhatású készítmények médiabüdzséje ennél is kisebb, alig több mint 4 százalékos mértékben bővült tavalyhoz képest.

Ennél sokkal rosszabb a helyzet a Kantar szerint az élelmiszer, a pénzügyi és az autós szektorban, ahol bőven 10 százalék feletti visszaesést mért a listaáras reklámköltésekben a Kantar Media. A nagy élelmiszerláncok közül a Spar 9, a Lidl 15, a Tesco 27, az Auchan 74 százalékkal csökkentette médiaköltését, és bár a Coop 20, a CBA pedig 10 százalékkal többet reklámozott, ez kevésnek bizonyult a nagyok büdzsécsökkentésének ellensúlyozásához.

A pénzügyi szektoron belül a biztosítók költése 46, a bankoké 27 százalékkal csökkent, a tavalyi nulla forinthoz képest január-júniusban viszont listaáron több mint 1 milliárd forint értékben hirdettek állampapírt a médiában, és az egészség-, valamint a lakástakarék pénztárak is aktívabban kommunikáltak. A banki termékek közül még mindig a személyi kölcsönt hirdették a legtöbbet, de tavalyhoz képest 34 százalékkal kevesebb pénzből oldották ezt meg. A nagy bankok közül csak az Unicredit növelte jelentősen (egynegyedével) reklámköltését, és még a K&H Bank 7 százalékos büdzsénövekedése is jónak mondható, különösen az OTP 25, az Erste 51, a Raiffeisen 46, a Budapest Bank 63 és a Citibank 90 százalékos büdzsévágása mellett.

Az autós cégek együttesen 12 százalékkal költöttek kevesebbet reklámra az elmúlt félévben, pedig 2011 második felében már úgy tűnt, visszatér a hirdetési kedv erre a piacra. Néhány cég esetében (Renault Hungária, Toyota Motor Hungary, Kia Motors) ez valóban így történt, bár a 40 százalék feletti növekedések magyarázata legtöbbször az, hogy igen alacsony volt a bázis, vagyis a tavalyi első féléves költés.

A távközlési cégek listaáron 2 százalékkal többet hirdettek például, bár a piac legfontosabb szelete, a mobil távközlés reklámköltése 7 százalékkal visszaesett (de a kábelszolgáltatók másfélszeres költésnövekedése szerencsére ellensúlyozni tudta a kiesést). A mobilszolgáltatók közül csak a Vodafone növelte költését (14 százalékkal), a T-Mobile 8, a Telenor 32 százalékkal kevesebbet költött reklámra. És bár két új szereplő is megjelent a mobil szegmensben (Lidl, Tesco), ők jellemzően saját felületeiket használták ajánlataik kommunikálására, és a médiában nem költöttek annyit (ketten együtt listaáron alig egymilliárd forintot), ami ellensúlyozni tudta volna a két nagy hirdető büdzsécsökkentését. A kábeltévé-szolgáltatók ellenben bátran költöttek: a T-Home 45, az Antenna Hungária 98 százalékkal, a Digi Kft. pedig közel tizenötször többet, mint egy évvel ezelőtt.

Az alkoholmentes italok költése pár százalékkal esett, a szeszesitaloké viszont 25 százalékkal nőtt, és ez elsősorban a sörös cégeknek köszönhető, amelyek 9 százalékkal többet költöttek reklámra az idei első félévben. A sörös piacot a 2 százalékkal többet reklámozó Heineken vezeti az összes költés közel felével, a második számú sör hirdető, a Borsodi Sörgyár 11 százalékkal emelte médiaköltését. A márkák közül a Soproni, a Borsodi és az Arany Ászok kapta a legnagyobb médiatámogatást, mindegyikre minimum 25 százalékkal többet költött a gazdájuk, mint 2011 első felében.

Az utazás, turizmus szektor reklámköltése 41 százalékkal bővült, jelentős részben a gyorséttermek (+68 százalék) és az utazási irodák (+43 százalék) megnövekedett hirdetési kedvének, valamint az Erzsébet Kártya bevezetését kísérő jelentős médiakampánynak köszönhetően. A Malév csődje nélkül a Ryanair aligha indított volna ennyi új járatot és nem is reklámozta volna őket a médiában (2011-ben például egyáltalán nem hirdetett), sőt valószínűleg az Air Berlin sem költött volna ennyit reklámra.