A hazai vállalati hitelállomány 2012 második negyedévében hozzávetőlegesen 7133 milliárd forintot tesz ki, ami megközelítőleg az egy évvel korábbi szintnek felel meg. A gyenge belső fogyasztás, valamint a szűkülő exportpiacok miatt a cégek sok esetben még a meglévő kapacitásukat sem használják ki teljes mértékben, nemhogy kapacitásbővítésbe kezdenének, ezért a beruházások alacsony szintje, és ezzel együtt a vállalati hitelek iránti szűk kereslet feltehetően rövid távon nem fog látványosan javulni.

„A vállalati hitelezés, és ezen keresztül a gazdaság élénkítése céljából a Magyar Nemzeti Bank októbertől kezdődően módosította a bankok vállalati hitelállományára vonatkozó szabályozását. A vállalkozások hitelhez jutása azonban nagymértékben attól is függ, hogy a vállalatok hogyan nyújtják be egyéni hiteligényüket, és ez mennyire illeszkedik a banki hitelbírálat szempontjaihoz” – hangsúlyozta Suba Levente, a K&H regionális vállalati alközpont vezetője.

 „A hitelbírálatot számos pénzügyi és üzleti szempont befolyásolja, amelyek döntő jelentőségűek lehetnek, ugyanakkor tapasztalataink szerint a vállalatok sok esetben nem tulajdonítanak nekik túlzott figyelmet. Míg az adott cég pénzügyi mutatóinak (például a saját tőke aránya, profitabilitás, adósságszolgálat, eladósodottság mértéke) vizsgálata viszonylag egyértelmű a hitelbírálat során, addig tudatában kell annak is lenni, hogy olyan üzleti szempontok, mint a tulajdonosi háttér, a menedzsment szerkezete, a vállalat piaci pozíciója, de a nyújtott termék vagy szolgáltatás egyedisége és a vevők összetétele is nagy jelentőséggel bír” – magyarázta a pénzügyi szakember.

Ezzel ellentétben a hitel biztosítékául szolgáló tárgyi fedezetnek túlzott jelentőséget tulajdonítanak a cégek, hiszen ha a fent említett pénzügyi és üzleti szempontok vizsgálatakor egy hitelkérelmet benyújtó cég kiváló minősítést kap, akkor a tárgyi fedezet megléte másodlagos szerepet kap. A tárgyi fedezet biztosítékba vonása főként a bank által nyújtott hitel tőkelekötési igényének meghatározásához szükséges, nem pedig a hitelképesség megállapításához. „Bizonyos mértékű fedezet megléte a bank által nyújtott hitel árazását kétségtelenül befolyásolja, de a finanszírozhatóság alapját nem ez, hanem a visszafizetés képességét biztosító cash flow teremti meg.” – hangsúlyozta Suba Levente.