Saját cégük pénzügyi kilátásait a magyar válaszadók döntő többsége a három hónappal ezelőtti állapotokhoz képest változatlannak (47,1 százalék) vagy még kevésbé optimistának (33,3 százalék) látja – derül ki a Deloitte Kelet-Közép-Európa vállalati pénzügyi vezetőinek körében harmadik alkalommal elkészített, félévente megjelenő, a régió kilátásairól szóló felméréséből. A felmérésben résztvevő bolgár, cseh, horvát, lengyel, román, szlovák, szlovén és magyar válaszadók nehéz gazdasági környezetet, magas finanszírozási költségeket, a hitelezési forrásokhoz való nehéz hozzáférést prognosztizáltak az elkövetkező időszakra. A legutóbbi felmérés óta a változatlan várakozással rendelkezők aránya mintegy 8 százalékponttal csökkent, ami nagy részben a kevésbé optimisták körét, míg kis részben a „némileg optimistábbak” körét gyarapította.

A régión belül egyébként a bolgár pénzügyi vezetők a legoptimistábbak – ott a válaszadók 67 százalék látja reményteljesebbnek a vállalata pénzügyi helyzetét ma, mint hat hónappal ezelőtt.A magyar pénzügyi vezetők 52 százaléka vár gazdasági zsugorodást és mindössze 2 százalékuk gondolja úgy, hogy a magyar gazdaság mérsékelten, de nőni fog az elkövetkező időszakban – mondta Timothy Mahon, a Deloitte CFO programjának magyarországi vezetője. A GDP alakulásával kapcsolatos várakozások hasonlóan pesszimisták Szlovéniában és Horvátországban is, míg a régió többi országában a pénzügyi vezetők inkább stagnálásra számítanak.

Némi optimizmusra adhat okot ugyanakkor, hogy a magyar cégek közel 20 százaléka szerint az előttük álló időszakban csökkenni fog a munkanélküliség Magyarországon, arra pedig, hogy ez nőne a következő időszakban, a tavalyi 60 százalékos aránynál kevesebben (most 40 százalék) számítanak. A felmérés új részeként a cégvezetők nyilatkoztak az elérhető pénzügyi szakemberek iránti igényükről, azok elérhetőségéről is. A válaszokból kitűnik, hogy a hazai cégvezetők 85 százaléka nem tart az elérhető pénzügyi szakemberek hiányától, a fennmaradó 15 százalékuk pedig elsősorban a közép- és szenior beosztású szakemberek pótlásában lát kihívást.

Molnár Gábor, a Deloitte Kft. Számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója kiemelte: A bizonytalan gazdasági helyzet új nehézségekkel is szembesítette a pénzügyi vezetőket. Amellett, hogy a cégek legfőbb prioritása az árbevétel növelése, számos olyan kihívással kell szembenézniük, mint a devizaárfolyam-kockázat kezelése vagy a költségcsökkentés.

A legutóbbi felméréshez képest 4,7 százalékról 20 százalékra nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik az idegen tőkebevonás emelkedésére számítanak az elkövetkező egy évben. Ez összhangban van azzal, hogy bizonyos vállalatok a korábbi évek jelentős költségcsökkentését és racionalizálását követően növekedésük érdekében külső hitelforrásokkal is számolnak az elkövetkező időszakra, nem úgy, mint korábban. A kérdésre, miszerint hogyan fog változni a vállalatok finanszírozási költsége a következő időszakban, a válaszadók összesen 38 százaléka adott „emelkedni fog” (32 százalék) vagy „jelentősen emelkedni fog” (6 százalék) választ. Ez pedig jelentős javulás, a decemberi felméréshez képest, amikor 84 százalék gondolta úgy, hogy egyre nagyobb költsége mellett tudja csak finanszírozni önmagát (28 százalék számított jelentős, míg 56 százalék átlagos költségnövekedésre).