Az új adótörvények megjelenése előtt a Cafeteriatrend a munkáltatókat és szakértőket kérdezve összegyűjtötte, hogy milyen változásokat fogadnának szívesen a cafeteria rendszer szabályozásával kapcsolatban ime, az öt legfontosabbnak tartott változtatás:

Szuperbruttó nélkül
Bár a munkabérek esetén egy ideje nem hallani erről a fogalomról, a béren kívüli juttatásoknál továbbra is létezik egy összetett számítási mód. A juttatásokra fizetendő 16 százalékos személyi jövedelemadó alapja nem a juttatás értéke, hanem ennek 1,19-szerese. Így például tízezer forint Széchenyi Pihenő Kártya feltöltés esetén nem 1600 forint személyi jövedelemadót fizet a munkáltató, hanem 1904 forintot. Hasonlóan a szorzóval korrigált alapra kell a juttatások 14 százalék vagy 27 százalék EHO-ját is meghatározni és megfizetni.
Az adózási szabályok ilyen irányú egyszerűsítése könnyebb, érthetőbb környezetet teremtene a munkáltatók számára.

Erzsébet-utalvány havi kerete
Már tavaly is népszerű változtatás volt az Erzsébet-utalvány havi kedvezményes keretének növekedése (5 ezer forintról 8 ezerre)
Az idei évben is többen jelezték, hogy örülnének annak, ha nagyobb értékben adna kedvezményt az adótörvény az Erzsébet-utalványhoz. Például havi tízezer forintos kedvezményes keret már-már fedezhet egy családi bevásárlást.

Széchenyi Pihenő Kártya felhasználás
Nagy örömmel fogadták a felhasználók, hogy folyamatosan bővül a SZÉP Kártya felhasználási köre. Az uszoda-, fürdőbelépők, a sportolási lehetőségek mind-mind fizethetők már ezzel az elektronikus fizetőeszközzel. A pihenéshez, nyaraláshoz kapcsolódó utazások azonban még problémát okozhatnak. Míg a hajójegyet már lehet fizetni a kártyával, addig a busz és vonatjegy térítésére bizony nincs lehetőség a SZÉP Kártyákról. A pihenés, üdülés helyszínének megközelítésében sokat segítene, ha ezek az utazási lehetőségek is fizethetők lennének a SZÉP Kártya használatával.

Pénztári juttatások – több helyről
Jelenleg ha egy munkáltató egy adott hónapra biztosít – bármilyen kis összegben – pénztári tagdíj hozzájárulást (önkéntes nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba) a dolgozónak, egy másik munkáltatója egyáltalán nem adhat már ilyet kedvező adózással – ismerteti az aktuális szabályokat Fata László cafeteria szakértő. Pedig ezekhez a juttatásokhoz az szja. törvény elég magas havi korlátokat rendel (havonta a minimálbér 30 illetve 50 százalékáig adható pénztári hozzájárulás kedvező adózással). Ezt jobban ki lehetne használni, az öngondoskodást jobban lehetne erősíteni, ha az egyes munkáltatók nem zárnák ki egymást a kedvező adózásból, hanem lehetőség szerint többen is adhatnának ilyet kedvezményesen úgy, hogy az összeszámolt keret ne lépje túl a törvényben leírt havi határösszegeket.

Lakáscélú támogatás
Jelenleg a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adhatna a munkáltató lakáscélú felhasználásra munkavállalóinak adómentes juttatást. Ehhez azonban rengeteg részletszabálynak kell megfelelni. Ráadásul ezt a megfelelést dokumentumokkal is kell tudni igazolni. Legtöbbször az adminisztráció mértéke, az ehhez kapcsolódó bizonytalanság miatt aztán nem is vállalják ezt a felek, így nem valósul meg ez a juttatás. A szabályozás egyszerűsítése komoly erőforrásokat mozdíthatna meg az építőipar irányába.

A fenti módosítások élénkíthetik a béren kívüli juttatások alkalmazását, így akár nagyobb bevételt hozva az államháztartásnak.