Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Idén a harmadik negyedévben 1283 céget töröltek a cégbíróságok. Ez 22 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévi 1645 megszűnés, de 6 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszaki érték volt. „A kiugróan magas második negyedévi megszűnési ráta feltehetőleg egyszeri adminisztratív hatások eredménye volt. Úgy látjuk, az építőiparban közepes szinten stabilizálódik a cégtörlések száma” – mondja Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.
A májusi 631-es csúcs óta hónapról hónapra csökken a megszűnő cégek száma az ágazatban: szeptemberben már csak 369 cég jutott erre a sorsra. A megszűnéssel végződő cégbírósági eljárások alakulása alapján azonban a csökkenő trend aligha marad tartós.
Hiába döntöget ugyanis negatív rekordokat a felszámolások és végelszámolások száma az ágazatban, ha a tavaly március óta létező kényszertörléseké drámai mértékben emelkedik. Márpedig az építőiparban pontosan ez a helyzet. A tavalyi harmadik negyedévi 247 céggel szemben a mögöttünk álló három hónapban 876 kényszertörlést rendeltek el a hatóságok, és az ilyen eljárások száma az év eleje óta negyedévről negyedévre megduplázódik. „A szaporodó kényszertörlések miatt az összes megszűnéshez vezető eljárás száma a tavalyi azonos időszaki 1859-hez képest még 12 százalékos csökkenést mutat, az idei második negyedévhez képest viszont már 18 százalékos növekedést jelez” – figyelmeztet az Opten igazgatója.
A kisebb építőipari vállalkozásokat ráadásul nem kecsegteti semmi jóval a lakásárak csökkenése és a szerződésállomány ágazati eloszlása sem – vélekednek az Optennél. A KSH építőipari teljesítménymutatói és az ágazat megrendelésállományát mutató indexek ugyan fokozatosan javulnak, ám emögött két szűk szegmens gyorsan javuló teljesítménye húzódik meg. „Az építőipari cégek jelentős része sajnos nem profitált az ágazatot elérő megrendelésekből, mert ezek szinte kizárólag az út- és a stadionépítésekhez kötődnek. Az ágazat többi szegmensében ugyanakkor még nem ért véget a válság” – mondja Tóth Tamás.
Az előző negyedévben regisztrált 1338 céggel szemben most 500-zal kevesebbet alapítottak. Ez kevesebb mint harmada a 2008 előtt megszokott havi 1700–1900 új építőipari vállalkozásnak. Az Opten igazgatója szerint a fluktuáció csökkenése az építőipari cégstatisztikában mindenképpen kedvező fejlemény, hiszen az egészségtelen, elaprózott cégstruktúrában az új alapítások kis száma csak részben magyarázható a piaci folyamatokkal. „Ennél szerintünk nagyobb súllyal esik latba a hazai vállalatok céginformációs kultúrájának fejlődése, valamint a cégtulajdonosok és tisztségviselők felelősségének növekedése, ami a szigorodó jogszabályi változások eredménye. A céginformációs szempontból felkészült vállalatokat jóval kisebb eséllyel rántják a mélybe az eladósodott építőipari gazdálkodók” – mondja Tóth Tamás.
