A felmérés azt vizsgálta, hogy a Magyarországon működő 16 szektor top 50 vállalata milyen mértékben hozza nyilvánosságra korrupció ellenes és üzleti etikai szabályait, illetve leányvállalatainak és külföldi érdekeltségeik mekkora átláthatóságot biztosítanak. A vizsgált vezető vállalatok átlagosan 45 százalékos eredményt értek el. A Magyar Telekom, a Mol, a Telenor és a TVK 96 százalékban megfelelt, azonban volt 14 vállalat - köztük a Magyar Suzuki Zrt., a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. -  amely 0 százalékos eredményt ért el, ami azt jelenti, hogy a 13 kérdésből álló tesztre, amely korrupcióellenes intézkedésekre, a vállalat vezetőinek elköteleződésére kérdezett rá, egy válasz sem szerepelt a vállalatok honlapján. A szervezet átláthatóságára és az országonkénti működésre vonatkozó kérdések azt vizsgálták, hogy az adott társaság milyen körben és milyen mélységben hoz nyilvánosságra információkat hazai és külföldi leányvállalatai tulajdonosi hátteréről, működésének és bejegyzésének helyéről, pénzügyi adatairól.

Ágazati szempontból a korrupcióellenes programok átláthatósága szempontjából az autóipar (0 százalék) áll a leggyengébben, amit a kiskereskedelmi szektor követ 18 százalékkal. Az élen a telekommunikációs szektor és a vegyipar végzett.  

A kutatásból az is  kiderült, hogy a cégek többségénél hiányzik a határozott vezetői elköteleződés a korrupcióval szemben, és nem hoznak nyilvánosságra az etikus működést igazoló adatokat, amiből az következik, hogy ez nem is fontos nekik. „A jogszabályi megfelelés és a korrupciós kockázatok szélesebb körű kezelése érdekében a vállalatoknak koherens szabályzatokat és rendszereket kell bevezetniük, amelyek alkalmasak a vesztegetés és a korrupció megakadályozására. Az hogy egy cég ezeket milyen mértékben teszi nyilvánossá, jól mutatja ebbéli erőfeszítéseiknek komolyságát.” – mondta előadásában Papp Krisztina a kutatás vezetője.    

A sajtótájékoztatón megszólalt Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelős államtitkár is, aki szerint az átláthatóságnak gazdaságilag mérhető előnye van. Felhívta a figyelmet, hogy az ország versenyképessége a vállalatok versenyképességétől függ. A korrupció globális szinten az üzletkötések költségeit 10 százalékkal növeli a Világbank becslése szerint, évente ezermilliárdot fordítanak megvesztegetésre. Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy a fiktív cégek kiszűrésében a NAV szépen halad, bár ismerjük az eljárás áldozatait is. Cséfalvay hozzátette, hogy „2014-től 7300 milliárd forint jut majd fejlesztésre hazai és uniós forrásból, amit egy olyan rendszerben kell majd felhasználni, ami a korrupció lehetőségét minimálisra csökkenti. Nem pályázati formában, hanem pénzügyi eszköz formájában juttatjuk majd el a támogatást a felhasználókhoz, visszatérítendő támogatás, vagy kedvezményes hitel formájában. Nem ingyen pénzzel próbálják támogatni a vállalkozásokat, így nagyobb kockázatot kell vállalnia a vállalatoknak. Ezek a kontrollmechanizmusok a korrupció lehetőségét minimálisa csökkentik.”

„Ahol a vállalti kultúra része az átláthatóság, ott hatékonyabban működik a rendszer, így a gazdasági hatékonysága is jobb az ilyen cégeknek” – tette hozzá véleményét felszólalásában Antalóczy György, a KPMG csalás-megelőzési és felderítési üzletágának vezetője is