Egymás torkának estek az oligarchák. Egyiküknek bankja van, a másik médiamogul és a politikában is otthonosan mozog. Az emberek pedig, akik a kárvallottjai e hatalmi küzdelemnek, nem bíznak sem a kormányban, sem a bankokban.

Ez nem Magyarországon, hanem Bulgáriában történik.

Kígyózó sorok a bankfiók előtt

Másfél hete komoly bankpánik volt Bulgáriában, ennek az utózöngéi máig sem ültek el. A Corporate Commercial Bank (Corpbank) betétesei ugyanis 400 millió eurónak, vagyis több mint 120 milliárd forintnak megfelelő bolgár levát (bő egy hét alatt tehát a betétek egyötödét) vettek ki a pénzintézet fiókjaiból, ATM-jeiből, miután híre ment annak, hogy összeomlás szélén áll a bankszektor. Hasonló jelenetek játszódtak le a First Investment Bank (Fibank) fiókjai előtt is. Nem véletlen, Bulgáriában 1996-1997-ben már lezajlott egy brutális bankválság, és sokan attól kezdtek el tartani, hogy itt jön az újabb.

A bankszektorral pedig semmi gond

Csakhogy a felszín alatt az látszik, hogy a bankszektorral nincsen semmilyen probléma, sokkal inkább pánikkeltésről és politikai harcról van szó. Bulgária – bár az EU legszegényebb országa, ráadásul a legkorruptabbnak is tartják – alacsony államadóssággal rendelkezik (a GDP 19 százaléka), az ország bankrendszere kicsi, és megfelelően tőkésített, ráadásul még a bankpánik közepette is olcsón tudott az állam hitelt felvenni.

Mire fel hát akkor ez a riadalom, ha stabil az ország bankrendszere? Nos, az történt, hogy bolgárok ezrei kaptak az utóbbi napokban olyan e-maileket, sms-eket és Facebook-üzeneteket, melyek szerint a helyi bankok komoly gondban vannak. A helyzet olyannyira elfajult, hogy a bolgár kormány 3,3 milliárd levás – úgy 620 milliárd forintos – mentőcsomagot adott a likviditási problémákkal szembesülő pénzintézeteknek. A pénz egy része amúgy az Európai Bizottságtól (EB) jön, a Corpbankot pedig állami ellenőrzés alá is vonták.

De mégis hogyan is történhetett ekkora pánikkeltés? A teljes képlet még nem világos, ám a fő nyomvonalak már kezdenek kirajzolódni. Ez pedig dióhéjban úgy foglalható össze, hogy két üzletember egymás ellehetetlenítésére játszik egy politikai válság árnyékában, a csatának pedig nem bírtak határt szabni, így a folyamatnak az lehet a vége, hogy egyikük elveszítheti bankját.

Cicaharcnál jóval több

A háború a Corpbank legnagyobb tulajdonosa, Cvetan Vaszilev, illetve Deljan Peevszki médiamogul és parlamenti képviselő között zajlik. (Utóbbi a török kisebbségi párt tagja, mely a kormánykoalíció része is.) A Corpbank körüli krízis akkor vált nagyobbá, amikor állítólag Peevszki elkezdett komoly mennyiségű pénzt kivenni a bankból, erre válaszul Vaszilev emberei kezdtek pletykákat elterjeszteni a Fibankról, ahová úgy hitték, Peevszki vitte a megtakarításait.

Peevszki állítólag a Corpbanktól kapott hitelekből felépített családi médiabirodalma révén – a bank nagy állami vállalatok számláit is kezeli – ezzel párhuzamosan azt híresztelte Vaszilevről, hogy az meg akarta őt ölni. Vaszilev ezt tagadta, és megvádolta Peevszkit, hogy az fenyegető SMS-eket küld neki.

Politikai ügy, semmi több

"Ez egyáltalán nem gazdasági jellegű ügy, színtisztán politikai" – kommentálta a hvg.hu-nak a huszonéves bolgár Fatme, akinek elmondása szerint nem volt bankszámlája az érintett bankoknál, így őt nem érintette az ügy. Azt mondja, addig nem volt semmi összezördülés a két üzletember között, ameddig a kormány nem jelentette be, hogy előrehozott választásokat tartanak. Ezek után viszont elkezdtek terjedni a pletykák, az emberek pedig bepánikoltak, hogy olyan bankválság jön, mint korábban – tette hozzá Fatme. Szerinte nem az a probléma, hogy az emberek nem bíznak a bankokban, hanem az, hogy nem bíznak a kormányban.

Egy másik bolgár válaszadó (azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét) szerint is üzleti érdekek állnak a bankpánik mögött: ezek a magánbankok gazdag emberek tulajdonai, akiknek megvannak a saját érdekeik, így ha valaki nem tetszik nekik, attól megszabadulnak. Szerinte a bolgárok egyáltalán nem bíznak se a politikai, se a bankrendszerben, mivel évtizedeken keresztül csak ígéreteket hallgattak. De tudják, értük semmit sem csinálnak a döntéshozók, üzletemberek, így az egy normális reakció volt, hogy rohantak kivenni a pénzüket.

Szisztematikus destabilizálás

Az üzletemberek kakaskodásának, mint látszik, komoly következményei vannak. A bolgár nemzetbiztonságiak múlt vasárnap már le is tartóztatottak öt embert – két bróker ellen pedig vádat is emeltek a hatóságok –, akik feltételezhetően a pánikkeltő üzenetekkel bombázták a Fibank betéteseit. Arra azonban nincs egyértelmű jel, hogy ki áll a támadás hátterében. A bolgár hatóságok minden esetre bűnügyi vizsgálatot kezdeményeztek.

A tüzet ugyanakkor még Bojko Boriszov, a jobbközép GERB volt kormányfője – aki korábban Todor Zsivkov volt bolgár kommunista vezető testőreként is tevékenyekedett – is szítja, aki a múlt hétvégén már azt mondta, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakmai segítségére lenne szüksége az országnak, a bankrendszer megtámogatására. Az ország jegybankja ugyanakkor felhívta a politikusok figyelmét arra, hogy tartózkodjanak az efféle kijelentésektől.

A bolgár jegybank mindeközben az ország büntető törvénykönyvének módosítását kéri, hogy a pénzügyi rendszerről fals információkat terjesztőkre, a pénzügyi rendszer destabilizálására törekvőkre 10 éves börtönbüntetést és komoly pénzbírságot is ki lehessen szabni.

Jöhet egy kis államosítás

Addig is, míg lehűlnek a kedélyek, a Corpbankot független szakértők világítják át, hogy kiderítsék, mi okozhatta a bajt. Ha azonban a helyzet úgy hozza, akkor akár a bank államosítása is szóba jöhet. Ez akkor következhet be, ha a tulajdonosok július 21-ig nem tolnak be elég tőkét a bankba, ekkor ugyanis az állam feltőkésíti azt, így viszont ő lesz a legnagyobb tulajdonos a pénzintézetben. Ez pedig nem biztos, hogy rosszul jöhetne a kormánykoalícióban is résztvevő DPS képviselőjének, Peevszkinek, aki ezzel így komoly fegyvert tudna kiütni a bank legnagyobb tulajdonosa, Vaszilev a kezéből.

A helyzet további megértését az is segíti, ha elmondjuk, hogy az oligarchák harca, illetve Boriszov IMF-es beszólása már az októberre kitűzött előrehozott választások előtti kampány nyitányát jelenthetik. Az egy éve hatalmon lévő szocialisták vezette kormányzat ugyanis csúnyán leszerepelt a májusi európai parlamenti választásokon. Az összeomló kormányzat így egyfelől kiélezte az üzletemberek közötti ellentéteket, másfelől a Bulgáriát 2009 és 2013 között kormányzó GERB – amely a közvélemény-kutatások szerint vezet a többi párt előtt a népszerűségi rangsorban – már igyekszik is benyomulni az üresedő területre, és szívesen elvállalnák az ügyvezető kormány vezetését, hogy októberben átvegyék a kormányzást. Az addig zajló időszakban ugyanakkor, úgy fest, lesz még pár összeugrás a poltikai-gazdasági szférában, ennek ugyanakkor az ország bankrendszere, gazdasága, ezen keresztül pedig az emberek láthatják kárát.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusztartalmakat is talál.