Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Oligarchák kakaskodnak, egyiknek bankja van, másiknak médiabirodalma és politikus. Egyikük gyilkossági kísérlettel gyanúsítja a másikat, aki fenyegető SMS-eket küldözget neki. A politikus áll nyerésre, kicsavarhatja a bankot az ellenfele kezéből. Mindezért egy bankpánikot sem tartottak nagy árnak a bolgár kiskirályok.
Egymás torkának estek az oligarchák. Egyiküknek bankja van, a másik médiamogul és a politikában is otthonosan mozog. Az emberek pedig, akik a kárvallottjai e hatalmi küzdelemnek, nem bíznak sem a kormányban, sem a bankokban.
Ez nem Magyarországon, hanem Bulgáriában történik.
Kígyózó sorok a bankfiók előtt
Másfél hete komoly bankpánik volt Bulgáriában, ennek az utózöngéi máig sem ültek el. A Corporate Commercial Bank (Corpbank) betétesei ugyanis 400 millió eurónak, vagyis több mint 120 milliárd forintnak megfelelő bolgár levát (bő egy hét alatt tehát a betétek egyötödét) vettek ki a pénzintézet fiókjaiból, ATM-jeiből, miután híre ment annak, hogy összeomlás szélén áll a bankszektor. Hasonló jelenetek játszódtak le a First Investment Bank (Fibank) fiókjai előtt is. Nem véletlen, Bulgáriában 1996-1997-ben már lezajlott egy brutális bankválság, és sokan attól kezdtek el tartani, hogy itt jön az újabb.
A bankszektorral pedig semmi gond
Csakhogy a felszín alatt az látszik, hogy a bankszektorral nincsen semmilyen probléma, sokkal inkább pánikkeltésről és politikai harcról van szó. Bulgária – bár az EU legszegényebb országa, ráadásul a legkorruptabbnak is tartják – alacsony államadóssággal rendelkezik (a GDP 19 százaléka), az ország bankrendszere kicsi, és megfelelően tőkésített, ráadásul még a bankpánik közepette is olcsón tudott az állam hitelt felvenni.
Mire fel hát akkor ez a riadalom, ha stabil az ország bankrendszere? Nos, az történt, hogy bolgárok ezrei kaptak az utóbbi napokban olyan e-maileket, sms-eket és Facebook-üzeneteket, melyek szerint a helyi bankok komoly gondban vannak. A helyzet olyannyira elfajult, hogy a bolgár kormány 3,3 milliárd levás – úgy 620 milliárd forintos – mentőcsomagot adott a likviditási problémákkal szembesülő pénzintézeteknek. A pénz egy része amúgy az Európai Bizottságtól (EB) jön, a Corpbankot pedig állami ellenőrzés alá is vonták.
De mégis hogyan is történhetett ekkora pánikkeltés? A teljes képlet még nem világos, ám a fő nyomvonalak már kezdenek kirajzolódni. Ez pedig dióhéjban úgy foglalható össze, hogy két üzletember egymás ellehetetlenítésére játszik egy politikai válság árnyékában, a csatának pedig nem bírtak határt szabni, így a folyamatnak az lehet a vége, hogy egyikük elveszítheti bankját.
Cicaharcnál jóval több
A háború a Corpbank legnagyobb tulajdonosa, Cvetan Vaszilev, illetve Deljan Peevszki médiamogul és parlamenti képviselő között zajlik. (Utóbbi a török kisebbségi párt tagja, mely a kormánykoalíció része is.) A Corpbank körüli krízis akkor vált nagyobbá, amikor állítólag Peevszki elkezdett komoly mennyiségű pénzt kivenni a bankból, erre válaszul Vaszilev emberei kezdtek pletykákat elterjeszteni a Fibankról, ahová úgy hitték, Peevszki vitte a megtakarításait.
Peevszki állítólag a Corpbanktól kapott hitelekből felépített családi médiabirodalma révén – a bank nagy állami vállalatok számláit is kezeli – ezzel párhuzamosan azt híresztelte Vaszilevről, hogy az meg akarta őt ölni. Vaszilev ezt tagadta, és megvádolta Peevszkit, hogy az fenyegető SMS-eket küld neki.
Politikai ügy, semmi több
"Ez egyáltalán nem gazdasági jellegű ügy, színtisztán politikai" – kommentálta a hvg.hu-nak a huszonéves bolgár Fatme, akinek elmondása szerint nem volt bankszámlája az érintett bankoknál, így őt nem érintette az ügy. Azt mondja, addig nem volt semmi összezördülés a két üzletember között, ameddig a kormány nem jelentette be, hogy előrehozott választásokat tartanak. Ezek után viszont elkezdtek terjedni a pletykák, az emberek pedig bepánikoltak, hogy olyan bankválság jön, mint korábban – tette hozzá Fatme. Szerinte nem az a probléma, hogy az emberek nem bíznak a bankokban, hanem az, hogy nem bíznak a kormányban.
Egy másik bolgár válaszadó (azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét) szerint is üzleti érdekek állnak a bankpánik mögött: ezek a magánbankok gazdag emberek tulajdonai, akiknek megvannak a saját érdekeik, így ha valaki nem tetszik nekik, attól megszabadulnak. Szerinte a bolgárok egyáltalán nem bíznak se a politikai, se a bankrendszerben, mivel évtizedeken keresztül csak ígéreteket hallgattak. De tudják, értük semmit sem csinálnak a döntéshozók, üzletemberek, így az egy normális reakció volt, hogy rohantak kivenni a pénzüket.
Szisztematikus destabilizálás
Az üzletemberek kakaskodásának, mint látszik, komoly következményei vannak. A bolgár nemzetbiztonságiak múlt vasárnap már le is tartóztatottak öt embert – két bróker ellen pedig vádat is emeltek a hatóságok –, akik feltételezhetően a pánikkeltő üzenetekkel bombázták a Fibank betéteseit. Arra azonban nincs egyértelmű jel, hogy ki áll a támadás hátterében. A bolgár hatóságok minden esetre bűnügyi vizsgálatot kezdeményeztek.
A tüzet ugyanakkor még Bojko Boriszov, a jobbközép GERB volt kormányfője – aki korábban Todor Zsivkov volt bolgár kommunista vezető testőreként is tevékenyekedett – is szítja, aki a múlt hétvégén már azt mondta, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakmai segítségére lenne szüksége az országnak, a bankrendszer megtámogatására. Az ország jegybankja ugyanakkor felhívta a politikusok figyelmét arra, hogy tartózkodjanak az efféle kijelentésektől.
A bolgár jegybank mindeközben az ország büntető törvénykönyvének módosítását kéri, hogy a pénzügyi rendszerről fals információkat terjesztőkre, a pénzügyi rendszer destabilizálására törekvőkre 10 éves börtönbüntetést és komoly pénzbírságot is ki lehessen szabni.
Nem a legnagyobb szereplők érintettek |
Bulgáriában 29 kereskedelmi banknak vannak fiókjai, a bankrendszer nagyjából háromnegyede külföldi kézben van. A legnagyobb szereplők között az olasz Unicredit, az osztrák Raiffeisen és görög bankok mellett ott van a magyar OTP is, amely az egyik legnagyobb bolgár bank, a DSK tulajdonosa. |
Jöhet egy kis államosítás
Addig is, míg lehűlnek a kedélyek, a Corpbankot független szakértők világítják át, hogy kiderítsék, mi okozhatta a bajt. Ha azonban a helyzet úgy hozza, akkor akár a bank államosítása is szóba jöhet. Ez akkor következhet be, ha a tulajdonosok július 21-ig nem tolnak be elég tőkét a bankba, ekkor ugyanis az állam feltőkésíti azt, így viszont ő lesz a legnagyobb tulajdonos a pénzintézetben. Ez pedig nem biztos, hogy rosszul jöhetne a kormánykoalícióban is résztvevő DPS képviselőjének, Peevszkinek, aki ezzel így komoly fegyvert tudna kiütni a bank legnagyobb tulajdonosa, Vaszilev a kezéből.
A helyzet további megértését az is segíti, ha elmondjuk, hogy az oligarchák harca, illetve Boriszov IMF-es beszólása már az októberre kitűzött előrehozott választások előtti kampány nyitányát jelenthetik. Az egy éve hatalmon lévő szocialisták vezette kormányzat ugyanis csúnyán leszerepelt a májusi európai parlamenti választásokon. Az összeomló kormányzat így egyfelől kiélezte az üzletemberek közötti ellentéteket, másfelől a Bulgáriát 2009 és 2013 között kormányzó GERB – amely a közvélemény-kutatások szerint vezet a többi párt előtt a népszerűségi rangsorban – már igyekszik is benyomulni az üresedő területre, és szívesen elvállalnák az ügyvezető kormány vezetését, hogy októberben átvegyék a kormányzást. Az addig zajló időszakban ugyanakkor, úgy fest, lesz még pár összeugrás a poltikai-gazdasági szférában, ennek ugyanakkor az ország bankrendszere, gazdasága, ezen keresztül pedig az emberek láthatják kárát.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusztartalmakat is talál.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.