szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Könnyen vagyonosodási vizsgálat főszereplőjévé válhat, aki világ körüli luxusutazása legemlékezetesebb pillanatairól készült fotóit közkinccsé teszi a világhálón. Ha – mondjuk – minimálbérrel bejelentett vállalkozó, számíthat rá, nem csupán szomszédaink lesznek kíváncsiak arra, miből tellett neki erre (is). Az Adózóna sorra veszi azokat a „banánhéjakat”, amelyeken egészen az adóhivatal vagyonosodási ügyeket vizsgáló irodájáig csúszhat.

Mikor lehet jó eséllyel vagyonosodási vizsgálatra számítani? Illetékköteles vagyonszerzés – mondjuk nagy értékű gépjármű, ingatlan vásárlása: az illetékhivatal az adóhivatal része, így az adóalanyok vagyonszerzésének adatait rendkívül gyorsan össze tudják vetni a bevallásokkal. Górcső alatt a cég, majd annak tulajdonosai: jellemzően ide egy „balul elsült” áfaellenőrzés a belépő, mondjuk fiktív számlák (sőt „számlagyár”) megjelenése a könyvelésben, az áfa-analitikában – írja az Adózóna. A be nem jelentett és zsebből fizetett alkalmazottak (fontos, hogy ezzel „lebukjunk”), személyes szükségletet szolgáló javak elszámolása, esetleg tetemes összegű tagi hitel felhalmozása a cégnél ugyancsak a nyakunkra hozhatja a vizsgálatot.

Ugyancsak jöhet az adóhivatal, ha a vagyon eredetét például azzal próbálja valaki igazolni, hogy elhunyt rokontól titokban kapott készpénzkölcsön, külföldi cégtől kapott kölcsön, szerencsejátékból származó, de nem bizonyítható nyeremény vagy ingóság eladása, ha annak korábbi meglétét sem tudja bizonyítani, nemhogy az eladását.

A vagyonosodási vizsgálat lényege az, hogy olyan adóellenőrzés zajlik, amelyben a revizorok becslési eljárást alkalmaznak. Ez azzal jár, hogy az ebben foglaltakat nem az adóhivatalnak kell bizonyítania, hanem a vizsgált személynek kell bebizonyítania azok ellenkezőjét.

További részleteket itt lehet olvasni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!