Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A lengyel energetikai csoport (PGE) jelentése szerint az év első három hónapjában az áram nagykereskedelmi piaci ára Dániában volt a legalacsonyabb, 118,05 zloty (8900 forint) megawattóránként, ezt követte Csehország 10 150 forinttal, Finnország (10175 Forinttal) és Svédország.
Lengyelország a középmezőnyben végzett átlag 11, 038 forintos árral, amíg a csúcsot Magyarország tartotta a maga 12620 forintos megawattóránkénti árával – adta hírül a napi.hu. A német piacon az átlagár az előző évihez képest 4 százalékkal csökkent a szél- és a napenergia hasznosításának köszönhetően, és ugyanennyivel lett olcsóbb a skandináv országokban a vízi erőművek miatt. Korábban beszámoltunk róla, hogy az Orbán álmaként dédelgetett nukleáris energiából származó olcsó energia elképzelését a gyakorlat megcáfolni látszik: egy brit energetikai tanácsadó, Mike Parr az energetikai termelőegységek működési költség-összehasonlítását végző tanulmányában ugyanis arra jutott, hogy egyes szélenergia-termelő platformok áramtermelése már most olcsóbb, mint például az Egyesült Királyságban 2023-ra felépíteni szándékozott atomerőműé.
A világ legnagyobb off- (és on)shore erőműgyártója, a Siemens bő egy éve még hivatalosan arról értekezett egy frankfurti szakmai fórumon, hogy 2020 körülre várják, hogy a szélerőművek termelte energia ára pariban legyen az összes többi energiatermelő technológiával, Mike Parr azonban most arra jutott, hogy ez a helyzet tulajdonképpen már előállt.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!
Szeretnénk még jobb tartalmat előállítani ebben a rovatban, ehhez kérnénk a segítségét.
