Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kutatás során azt vizsgálták, mekkora kiadásokkal jár a munkáltatóknak egy alkalmazott elbocsátása és milyen feltételekhez kötött a munkaviszony megszüntetése.
A felmérésből kiderült, hogy Nyugat-Európában nagyobb költségekkel járnak az elbocsátások, mint Kelet-Európában. Magyarországot azonban az indoklás nélküli, a magyar szabályok értelmében jogellenes elbocsátással járó lehetséges maximális költségek vonatkozásában csak Írország, Svédország, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Franciaország előzi meg.
Szarvas Júlia, a Deloitte Legal hálózatának ügyvédje a közleményben azt írta, a magyar alkalmazottak felmondási ideje - attól függően, hogy mennyi ideig tartott a munkaviszonyuk - minimum 30, maximum 90 nap. A végkielégítés mértéke - ugyancsak a megszűnő munkaviszony hosszának függvényében - a dolgozó távolléti díjának akár hatszorosa is lehet.
A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy az új munka törvénykönyve néhány európai országhoz hasonlóan lehetővé tette a végkielégítés mellőzését olyan esetekben, mikor a munkaviszony megszüntetésének oka a munkavállaló magatartása vagy valamilyen (nem egészségügyi) képességének hiánya.
Az új törvényben a jogellenes megszüntetés esetére meghatározott kártérítés maximális mértéke a szakértők szerint európai összehasonlításban még mindig nagyvonalúnak mondható. Ez a megoldás rugalmasságot adhat a munkáltatónak arra az esetre, amikor már nem kíván együtt dolgozni egy munkavállalóval, ugyanakkor méltányos, az indokolt felmondáshoz képest kiemelt mértékű kompenzációt biztosítana számára - közölte a Deloitte Legal.
A közlemény szerint a 31 vizsgált ország mindegyikéről elmondható, hogy elsődlegesen a szolgálati idő határozza meg az elbocsátás költségét. A költségeket jelentősen növelheti a jogellenes elbocsátás esetén fizetendő kártérítés, amely indoklás nélküli elbocsátás esetén merül fel.
Az ilyen esetekben a költségtényező átlagosan legalább kétszer akkora, mint az indoklással történő elbocsátás esetében. Írországban ez az arány tízszeres is lehet, míg például Csehországban, Görögországban vagy Portugáliában az indoklás nélküli felmondás nem jár jelentősebb költségvonzattal a munkáltatók számára - írták.
