Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Fővárosi Főügyészség az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt egy testvérpárral, H. Endrével és H. Jánossal, valamint hét további társukkal szemben – közölte kedden Ibolya Tibor fővárosi főügyész. E bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Látványos elfogás, szerződés Lázárékkal
Mint arról beszámoltunk, 2014 júliusában egy repülőről szedték le a nyomozók H. Endrét, aki a Portik Tamás érdekeltségébe tartozónak vélt Generál Média egyik tulajdonosa és vezetője volt. Idehaza a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) távolétében költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás gyanújával indított ellene eljárást még 2013 májusában. A nyomozás kezdetén Hódmezővásárhelyen látványos kommandós akciót tartottak, de H. Endre akkor külföldön volt, csak fivérét, Jánost tudták elfogni.
2007-ben az kavart botrányt a Generál Média körül, hogy az akkor Lázár János vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat – a polgármester javaslatára – rendkívüli zárt ülésen döntött arról, hogy eladja a H. testvérek cégének a helyi Halmay általános iskola üresen álló épületét. Az ingatlanért nem pénzt kapott a város, hanem öt éven át hirdetési felületet a cég portfóliójába tartozó weboldalakon, amelyek közé pornográf szájtok is tartoztak. "Az önkormányzat részéről ez valójában beruházás, hódmezővásárhelyi fiatalok területükön piacvezető internetes vállalkozásának támogatása" – mondta akkor a HVG-nek Lázár, hozzátéve, hogy a város nem szándékozik erotikus oldalakon megjelenni. H.-ék vállalták, hogy a következő két évben felújítják az épületet, ahol ötven-száz új munkahelyet teremtve akarják majd irányítani a vállalkozásukat.
Így "spóroltak" adót
H. Endre elsőrendű és H. János másodrendű vádlottak a mostani vádirat szerint 2009-ben elhatározták, hogy a tulajdonukban lévő két – főleg médiareklámokkal, valamint internetes oldalak üzemeltetésével foglalkozó – gazdasági társaság tevékenysége után fizetendő áfát fiktív számlák felhasználásával csökkentik.
Ennek érdekében a vádlottak két másik, színlelt vállalkozói tevékenységet végző cégtől fiktív számlákat fogadtak be egyebek mellett weboldalak készítése, fejlesztése, karbantartása, valamint piackutatás címén, majd a valótlan tartalmú számlákat szerepeltették könyveléseikben és adóbevallásaikban.
A színlelt tevékenységet H. Endre úgy leplezte, hogy a valótlan tartalmú számlákon feltüntetett összegeket látszólagos pénzügyi teljesítésként átutaltatta a fiktív számlákat kiállító két cég bankszámláira, majd ezen összegeket a stróman ügyvezetők készpénzben felvették és visszajuttatták a vádlotthoz.
Ezzel a módszerrel a testvérek 2009 októbere és 2011 szeptembere között összesen több mint 1,3 milliárd forint összegű fiktív számlát fogadtak be a két cégtől, és ezzel mintegy 260 millió forint összegű vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.
Az ügy további vádlottjai között szerepel a fiktív számlákat kibocsátó cégek tényleges irányítója, azok stróman ügyvezetői, valamint egy közvetítő személy.
