Egy az MSZP honlapján megjelent dokumentumból kiderül, a Matolcsy György vezette alapítványnál nem dönthettek befektetésekről Matolcsy nélkül.

De az is igen érdekes, hogy kik és milyen feltételek mellett kezelték az alapítvány pénzét. A tanulság pedig az, hogy Matolcsy György megelégedett kevesebb pénzzel az alapítványa vagyona után, mint ami a jegybanki alapkamat után járna.

Mint az a 444.hu elemzéséből kiderül, arról, hogy a betétek lekötése, illetve az állampapír-vásárlás milyen kamat mellett történt, hat alkalommal kapunk információt a dokumentumból.

2014. július: Gránit Bank, 1 hónapi lekötés, 0,2 százalék kamat. 5 milliárd forint.

2014. július: Evo Bank, MNB-kötvény 2 százalékos kamattal, Dkj-k 1,75 százalékos kamattal. 20 milliárd forint.

2015. augusztus: Evo Bank, kéthetes lekötés, évi 2 százalék kamat. 17 milliárd forint.

2014. szeptember: Evo Bank, kéthetes lekötés, évi 1,9 százalék kamat. 10 milliárd forint.

2014. szeptember: OTP Bank, kéthetes lekötés, évi 1,8 százalék kamat. 4,1 milliárd forint.

2014. november: Evo Bank, kéthetes lekötés, évi 1,9 százalék kamat. 1 milliárd forint

Márpedig a jegybanki alapkamat 2014. július és 2015. március között 2,1 százalék volt.

Szóval ez olyan, mintha Matolcsy a jegybanki alapkamatnál olcsóbb forrást adott volna hitelként Szemerey Tamásnak. Ugyanis az Evo Bank is Matolcsy unokatestvérének érdekeltségi körébe tartozik. Szemerey éppen ez időben 2014 őszén vásárolta fel az Evo Bankot, majd gyorsan át is nevezte Növekedési Hitelbankká. A tulajdonosváltás után még nagyobb lelkesedéssel tette a pénzt a PADA ebbe az apró bankba.

A Portfolio.hu szerint egyébként az ÁKK-tól 1 százalék körüli jutalékot kaphattak a bankok az alapítványoknak eladott lakossági államkötvények után. Mivel közel kétszázmilliárd forintot vettek ilyen formában, ezért legalább kétmilliárd forint ütötte így a bankok markát, az egyéb költségeken kívül.

Az alapítványok egyébként vehették volna a papírokat közvetlenül az államkincstártól is, és akkor megszabadulnak ezektől a többletköltségektől – sőt, a PADA vett is, néhány kisebb, egymilliárdos tételben.

Az Evo Bank úgy fizetett a jegybanki alapkamatnál kevesebb pénzt a betétek után, hogy amit kínált, az még csak nem is volt túl biztonságos, ami miatt megérte volna konzervatív, alacsony hozammal megelégedő befektetési politika – hiszen az ország egyik legkisebb bankjánál tartani a pénzt mindig jelent egy súlyos többletkockázatot. És akkor nem is beszéltünk arról, hogy mi történt egy sok szempontból hasonló bankkal, a Széchenyi Bankkal, nem is olyan régen. Szakács Tiborról, a Széchenyi Bank egykori vezérigazgatójáról a hvg.hu írta meg, hogy most már Szemerey Tamás tanácsadója a Növekedési Hitelbankban.