Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A lap bemutatja egy nő történetét, aki a telkén lévő épületek egy részében évtizedek óta működteti családi tulajdonú nonprofit oktatási intézményét. A gázmérő és a Tigázzal kötött szerződés az ő nevén van. Évtizedekkel ezelőtt jelezte a szolgáltatónak az oktatási intézmény beindítását, és a társasággal úgy állapodtak meg, hogy a fogyasztás felét az oktatási kft. fizeti.
Az ügyfél mindig minden számlát befizetett, de a cége bevételeinek jellegéből adódóan rendre körülbelül egyhetes késéssel. Mivel a szabályok is csak több hónap késedelmet büntetnek a mérő kikapcsolásával, ebből eddig nem volt baja.
Néhány nappal ezelőtt azonban értesítést kapott arról, hogy a Tigáz tőle és az oktatási kft.-től is egy évre visszamenőleg havi 12-13 ezer forintot követel „behajtási költségátalány” jogcímén. A cég egy kétségkívül évek óta létező törvényre hivatkozott, amely szerint az EU szabályai szerint a bármekkorát is késő cégektől minden egyes számla után egységesen 40 euró sarc követelhető egy évre visszamenőleg. Ez a cikkben szereplő nő esetében összesen több mint kétszázezer forint.
Az ügyfél egyeztetett szakértőkkel, és úgy döntött, hogy egyelőre nem fizet. Emellett levélben tiltakozott a Tigáznál.
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke a lapnak azt mondta: a hatályos szabályok alapján valóban nem kifogásolható, ha egy kereskedelmi cég tételenként 40 eurót számít fel behajtási költségátalány jogcímén a neki tartozó másik vállalkozásnak késedelmes fizetés esetén. Szerinte az itthoni vállalkozások, köztük a közműszolgáltatók eddig egyszerűen nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Az alelnök ugyanakkor a rendelkezésre bocsátott anyagok alapján kérdéses eljárásnak tartja, hogy a Tigáz a magánszemélynek is kiszámlázta a havi több mint 12 ezer forintot, mégpedig egy évre visszamenőleg.
A konkrét üggyel kapcsolatos a lap megkeresésére a Tigáz csak általánosságban válaszolt. A gázcég válaszában ugyanakkor külön hangsúlyozták, hogy a késedelmes számlánkénti, 40 eurónak megfelelő forintösszeg magánszeméllyel szemben nem számítható fel.
Az eset valószínűsíthetően nem egyedi, a jövőben szinten biztosan többen is szembesülhetnek hasonló kellemetlen meglepetéssel – írja a lap.
