Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A bíróság arról döntött, hogy az Európai Unió piacára importálni nem szándékozott, harmadik országból származó áruk megjelölése során elkövetett hibák nem keletkeztetnek jövedékiadó-kötelezettséget. Egy harmadik országból, nem az unió piacára szánt áruk akkor is mentesülnek a vámfizetés alól, ha azokon téves vámtarifaszámot tüntettek fel – jegyezték meg.
A Schenker Kft. az unión kívülről származó és Ukrajnába szánt dohányszállítmányokat vett átmeneti megőrzésbe, mivel azokat nem szándékoztak az unió területén forgalomba hozni, ezért utánuk nem is fizettek vámot. A szállítmányok a kísérő dokumentumaikban feltüntetett vámtarifaszám szerint leveles dohányt tartalmaztak, ami az uniós jövedéki szabályok szerint nem minősül jövedéki terméknek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szúrópróbaszerű ellenőrzésén azonban kiderült, hogy a szállítmányok nem leveles dohányt, hanem fogyasztásra kész és ezért jövedékiadó-köteles dohányvágatot tartalmaznak. A hibás árumegjelölés miatt a dohányt igazolatlan származású jövedéki terméknek minősítette a NAV, és jövedéki bírságot szabott ki a magyar szállítmányozó céggel szemben.
A cég azonban vitatja a NAV eljárásának jogszerűségét, mivel álláspontja szerint a hibás árumegjelölés önmagában nem teszi adókötelessé a nem az EU piacára szánt dohányterméket.
Ítéletében a bíróság megállapította, hogy az áru egyszerre áll nem adóköteles dohányhulladéknak, illetve adóköteles fogyasztási dohánynak minősülő elemekből, és a dohányhulladék jelenléte ellenére is összességében véve jövedékiadó-köteles fogyasztási dohánynak minősül.
Ugyanakkor áru az unió vámterületére történt beléptetésétől kezdve vámfelfüggesztési eljárás hatálya alatt állt, azaz nem került sor jövedéki termék importálására, ami a jelen ügyben kizárja a jövedékiadó-fizetési kötelezettséget.
A magyar bíróság feladata lesz annak elbírálása, hogy a pontos vámjogi besorolás helytelen feltüntetése okozhatta-e az érintett áru kivonását a vámfelfüggesztési eljárás alól. Ez esetben ugyanis a termék importálása állna fenn, ami jövedékiadó-kötelezettséget vonna maga után – tette hozzá az uniós bíróság.
