Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Transzparenciát ígért Lázár János a sokmilliárdért államosított Mezőhegyesi Ménesbirtok működtetésében, de az újságírókat még fotózni sem engedték a helyszínen, és az it-ülésről is kizárták a sajtót.
Eddig 13 milliárd forint közpénzbe fáj a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. visszaállamosítása. Két héttel ezelőtt 2,1 milliárd forintért megvásárolta az állam a zrt.-t, majd azt is bejelentette Lázár János, hogy ezen felül egymilliárd forintot a működésre, kétszer ötmilliárd forintot pedig fejlesztésekre biztosítanak. Ezekkel a kondíciókkal indítja útjára a kormány a mezőhegyesi mintagazdaságot, amely a dolgozókat is jogfolytonosan átveszi. Lázár szerint akkor éri meg az óriási beruházás, ha tíz éven belül az európai top 10-be kerül az állami cég.
Négy éve még osztogatták a mezőhegyesi földeket
Jó döntéshez idő kell – a kancelláriaminiszter ezzel ütötte el a kérdést, hogy miért kellett négy év annak elismeréséhez, hogy a mezőhegyesi földeket egyben kell tartani. Lázár annyit fűzött csak ahhoz, hogy négy évvel ezelőtt még teljesen másképpen gondolkozott a kormány, és hogy voltak politikai viták.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2004-ben az állami gazdaságként működő mezőgazdasági cég privatizációjával került magánkézbe, 9000 hektáron működött, az ország egyik legjobban tejelő tehenészetével és a szintén nemzetközi hírű vetőmagtermeléssel több milliárd forintos árbevételt hozott évről évre a tulajdonosnak. 2010-ben Lázár János feljelentést tett a birtok privatizációjával kapcsolatosan, de a nyomozás eredmény nélkül lezárult. Ezt követően, 2013-ban írtak ki bérleti pályázatokat ezekre a jó minőségű földekre, ami még mezőgazdászok körében is felháborodást keltett, mivel a gazdaság szakemberek szerint is csak egyben művelhető. Tavaly novemberben árverésre is kiírta a kormány a földrészleteket, majd decemberben Lázár váratlanul behúzta a féket és bejelentette, hogy semmisnek tekintik mind a bérleti pályázatokat, mind az eladásokat, és állami mintagazdaság kialakítása mellett döntött a kormány.
Most az egykori döntés árát azzal fizetik meg, hogy például a bérleti pályázatok nyerteseinek, akikkel utóbb szerződést bontott a kormány, hektáronként 150 ezer forint bánatpénzt fizetnek, ami összesen nagyjából egymilliárd forintot jelent az összes 13 milliárd forint felett. Mindezzel együtt teljes transzparenciát ígért a miniszter: „Ennek a cégnek különösen kell vigyáznia a transzparencia kérdésére, a céget nem érhetik olyan támadások sem alappal, sem alap nélkül, amelyek a pénz felhasználására vonatkoznak.” Lázár megosztotta az újságírókkal, hogy a vételárat is a négy nagy nemzetközi könyvvizsgálócég egyikével értékeltették fel, a Bánáti ügyvédi iroda végezte a jogi munkát.
Mire fordítják a rengeteg pénzt?
A transzparencia a sajtótájékoztatón tett ígéretig terjedt a bejelentés napján, az ezt követő igazgató tanácsi ülésre még fotót készíteni sem engedték be a sajtót. A bejárat előtt dolgozók csoportjai verődtek össze, de tőlük sem tudhattunk meg semmit, mert egyfelől nem is tudtak semmit, másfelől a vezetőjük is azt közölte, hogy nem is mondhatnának semmit.
A sajtótájékoztatón megtudhattuk viszont azt, hogy a működésre szánt egymilliárd forint Lázár szerint két-három hónapra elég, Farkas Sándor, a tangazdaság kialakításáért felelős biztos szerint viszont hat hónapra elegendő. Farkas azt elismerte, hogy a mezőgazdasági munkákkal az adásvétel csúszása miatt ugyan késésben vannak, de egyelőre nem lehetetlen behozni ezt az egy hónapot. A biztos szerint a tavaszi termés árbevétele hozzájárul majd a további működéshez. A kétszer ötmilliárd forintból szárítót, tárolót építenek, és a tehenészetet korszerűsítik. A város ipari parkjának egy megvásárolt darabján egy korszerű központot fognak majd létrehozni. A 32 műemléki épület sorsáról is gondoskodnak majd. Lázár arról is beszélt, hogy a privatizáció során darabonként adtak el részleteket magánkézbe, s bár nincs felhatalmazása, megbízása ezek megvásárlására, de hosszabb távon nem zárkóznak el ezeknek a magáncégeknek a visszaszerzésétől sem. Akkor éri meg a befektetés, ha tíz éven belül az európai TOP 10-be bekerül a cég – tette hozzá Lázár. A város polgármestere történelminek nevezte a pillanatot.
Tehát a jelenlegi állás szerint rövidesen 14 milliárd forint közpénzt pumpálnak a mezőhegyesi mezőgazdasági cégbe. Lázár János az elmúlt egy év során azt többször kifejtette, hogy milyen leamortizált állapotban van a gazdaság. Kun Mihály, a magáncég vezetője viszont több ízben azt hangsúlyozta, hogy 2010-ben, amikor óriási jégvihar pusztított a településen, jószerivel semmilyen támogatást nem kapott a kormánytól, másfelől pedig a bizonytalanság, amely a gazdaság körül volt folyamatosan érzékelhető, nem sarkallta a tulajdonosokat a beruházásokra. Telefonon kerestük Kun Mihályt, a hajdani Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatóját, szerettük volna megkérdezni, hogy mennyiért adta volna el négy évvel ezelőtt az államnak a céget, de nem értük el őt.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.