MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A gasztronómia iránti vállalkozói érdeklődés nem lanyhult az elmúlt években, a külföldi turisták és a hazai lakosság egyre több pénzt hagy az éttermekben és az egyéb vendéglátóipari egységekben. A szektor összárbevétele az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint 2015-ben 387 milliárd forintról 457 milliárd forintra emelkedett. Ilyen mértékű növekedésre nem volt példa az elmúlt években – mondja Hantos Zoltán, az Opten projektmenedzsere.
Ugyanakkor még mindig a vendéglátás számít az egyik legkockázatosabb szolgáltatási ágnak, amit a veszteséges vállalkozások magas aránya is jól mutat. 2013-ban a veszteséges cégek aránya a szektoron belül 35,9 százalékon állt, 2014-ben 33,1-re, 2015-re pedig 31,6 százalékra csökkent, ezt a kedvező tendenciát azonban árnyalja, hogy időközben 2013-2015 viszonylatában, 143 darab céggel kevesebb működik a szektorban. Az idei évben pedig tovább csökkent a piaci szereplők száma, jelenleg 16 ezer 839 ilyen vállalkozás van Magyarországon.
Hasonlóan a hazai céges struktúra egészéhez, az éttermi vendéglátás területén is nyomasztó a főváros túlsúlya. Jelenleg a működő cégek 39,6 százaléka Budapesten végzi tevékenyégét, viszont a veszteséges cégek aránya esetükben az országos áltagnál némileg kedvezőbb 26,5 százalékos. Ennek oka elsősorban az, hogy a budapesti vendéglátóhelyek kevésbé kitettek a viszonylag rövid nyári szezon okozta hektikus forgalomnak, mint például a balatoni és más vidéki éttermek.
Az ágazatot sújtó munkaerőhiány egyelőre nem látszik a hivatalos cégadatokban. Az érintett vállalkozások alkalmazotti létszáma 2013-ban 68 ezer 761 fő volt, ami 2015-re 75 ezer 191-re emelkedett. Idén 77 ezer 845 főről számoltak be a vállalkozások. Valószínű azonban, hogy ennek oka az, hogy a fokozott munkaügyi ellenőrzéseknek köszönhetően sok vendéglátó cég bejelentette az eddig feketén foglalkozatott munkavállalóit, és a munkaerő-elvándorlás is azok körében terjed el nagyobb számban, akiket eddig sem hivatalosan foglalkoztattak, hanem elsősorban nyáron, szezonális jelleggel feketén vállaltak konyhai kisegítői vagy felszolgálói munkát valamelyik étteremben vagy büfében.
