Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A vádirat szerint az egymással baráti viszonyban álló első- és másodrendű vádlott 2015-ben megállapodtak abban, hogy speciális gépekkel, eszközökkel az elsőrendű vádlott hamis pénzt készít, amelyet ezután továbbértékesítenek, illetve forgalomba hoznak.
Az elsőrendű vádlott 2015 szeptemberétől egy XIV. kerületi lakásban informatikai és egyéb eszközök – így színes lézernyomtató, szkenner, speciális papírok, fóliák és hologram matricák – segítségével hamis húszezer forintos címletű bankjegyeket állított elő. A férfi a vád szerint legalább 588 hamis bankjegyet készített.
A húszezresek olyan jól sikerültek, hogy azokat csak nagy képzettséggel és gyakorlattal, megfelelő fényviszonyok és segédeszközök használata mellett lehetett felismerni.
Az elsőrendű vádlott a folyamatosan előállított hamis bankjegyeket elsősorban a másodrendű vádlottnak adta át továbbértékesítés céljából. Az ügy további vádlottjai a hamis bankjegyeket közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül különböző összegekért megvásárolták, majd azokat részben ők maguk is továbbértékesítették, részben pedig kisebb összegű vásárlások során fizetőeszközként felhasználták – többnyire benzinkutaknál, illetve gyorséttermekben.
A hamis pénz eladásából, illetve továbbértékesítéséből, valamint a hamis bankjegyekkel vásárolt termékek és a visszajáróként kapott valódi pénz értékének megfelelő nagyságú haszonra tettek szert. Fejenként jellemzően több százezret kaszáltak, míg az elsőrendű és másodrendű vádlott több millió forinthoz jutott így.
A Fővárosi Főügyészség a vádlottak többségével szemben bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt emelt vádat, amit a törvény öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.
