Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A karácsony előtti rohamot idézte a forgalom a boltokban.
Nagycsütörtökön tetőzött az élelmiszerüzletekben a húsvéti roham, amely a karácsony előtti forgalmat idézte – írja keddi számában a Világgazdaság.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója a lapnak elmondta: nagycsütörtöki forgalmuk 15-25 százalékkal felülmúlta a tavalyi húsvéti időszak legnagyobb árbevételt hozó napját, és a nagypénteki munkaszünet ellenére összességében 10 százalékos pluszbevételt hozott az idei ünnep.
Az áruházlánc tapasztalatai szerint a legtöbben már egy héttel korábban megkezdték az előkészületeket. A vásárlók ráadásul egyre inkább a minőségi termékek felé fordulnak: a gyorspácolású sonkák helyett 70 százalékuk már a hagyományos érlelésűt kereste, ahogy a magas kakaótartalmú tejcsokoládé-termékek aránya is 95 százalék fölé nőtt.
Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője arról számolt be, hogy a terveket meghaladóan erős volt a nagycsütörtöki forgalmuk, a nagyszombati pedig enyhébb.
Hasonló tapasztalatokról adott számot a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is. Dávid Ferenc elmondása szerint esetenként fennakadások nélkül meg lehet szervezni egy négynapos munkahetet, elsősorban a kereskedelemben és a vendéglátásban.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.