Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Mint közös állásfoglalásukban írták, az iparág nyereségrátája továbbra sem haladja meg az évi 2-3 százalékot, a reklámadó mértékének további növelése gyakorlatilag teljesen eltűnteti a szektorban esetleg még termelődő nyereséget, ami további termékek megszűnéséhez, a szektorban működő vállalkozások számának csökkenéséhez, újabb létszámleépítésekhez vezet.
Szerintük rendkívül negatív hatást gyakorol a médiapiac hazai résztvevőire az adókötelezettség tervezett új mértéke, tovább csökkentve a médiaszektor munkahelyteremtő képességét, beruházási, kutatás-fejlesztési tevékenységét. A megemelt adó döntően a tartalom előállítástól von el majd újabb forrásokat – tették hozzá.
A két szervezet számítása szerint, ha az eddigi 100 millió forintos határ felett fizetendő 5,3 százalékos adómértéket 7,5 százalékra emelik, 2018-ban már másfélszer annyi reklámadót kell fizetniük az érintett médiavállalkozásoknak.
Azt sem tartják kizártnak, csökken majd a befizetett adók és járulékok összege, mivel a piaci alapon működő cégek egy része az adóteher növelése miatt más uniós országba költözteti a székhelyét.
Megjegyezték: támogatják azt a kormányzati célkitűzést, hogy a külföldi nagyvállalatokat – így a Google-t és a Facebookot – is bevonja a magyar közteherviselés alá. "A reklámadóról szóló törvény azonban maga is hallgatólagosan elismeri, hogy ez jelenleg nem lehetséges, hiszen ezen hirdetési formák esetében mentesíti a reklám megrendelőjét a reklámadó alól, miközben valójában végrehajthatatlan szabályokkal kívánja rákényszeríteni a nemzetközi nagyvállalatokat arra, hogy bejelentkezzenek magyar joghatóság alá. Ebben a helyzetben a reklámadó létező szabályozásának a tényleges hatása így mégiscsak az, hogy a magyar joghatóság alatt levő kiadókat, tartalomszolgáltatókat terheli ez az adó, míg a reklámpiac egyre nagyobb részét maguk alá gyűrő nemzetközi vállalatokat nem."
A szervezetek szerint amíg a nemzetközi nagyvállalatok Magyarországról származó reklámbevételének tényleges adóztathatósága nem végrehajtható, addig a magyar kiadók, tartalomszolgáltatók adóztatása alkotmányos visszásságot okoz, és szembe megy a Digitális Jólét Programban megfogalmazott elvekkel, hátrányos helyzetbe hozza a magyarországi, adófizető tartalomszolgáltatókat.
