Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Mint közös állásfoglalásukban írták, az iparág nyereségrátája továbbra sem haladja meg az évi 2-3 százalékot, a reklámadó mértékének további növelése gyakorlatilag teljesen eltűnteti a szektorban esetleg még termelődő nyereséget, ami további termékek megszűnéséhez, a szektorban működő vállalkozások számának csökkenéséhez, újabb létszámleépítésekhez vezet.
Szerintük rendkívül negatív hatást gyakorol a médiapiac hazai résztvevőire az adókötelezettség tervezett új mértéke, tovább csökkentve a médiaszektor munkahelyteremtő képességét, beruházási, kutatás-fejlesztési tevékenységét. A megemelt adó döntően a tartalom előállítástól von el majd újabb forrásokat – tették hozzá.
A két szervezet számítása szerint, ha az eddigi 100 millió forintos határ felett fizetendő 5,3 százalékos adómértéket 7,5 százalékra emelik, 2018-ban már másfélszer annyi reklámadót kell fizetniük az érintett médiavállalkozásoknak.
Azt sem tartják kizártnak, csökken majd a befizetett adók és járulékok összege, mivel a piaci alapon működő cégek egy része az adóteher növelése miatt más uniós országba költözteti a székhelyét.
Megjegyezték: támogatják azt a kormányzati célkitűzést, hogy a külföldi nagyvállalatokat – így a Google-t és a Facebookot – is bevonja a magyar közteherviselés alá. "A reklámadóról szóló törvény azonban maga is hallgatólagosan elismeri, hogy ez jelenleg nem lehetséges, hiszen ezen hirdetési formák esetében mentesíti a reklám megrendelőjét a reklámadó alól, miközben valójában végrehajthatatlan szabályokkal kívánja rákényszeríteni a nemzetközi nagyvállalatokat arra, hogy bejelentkezzenek magyar joghatóság alá. Ebben a helyzetben a reklámadó létező szabályozásának a tényleges hatása így mégiscsak az, hogy a magyar joghatóság alatt levő kiadókat, tartalomszolgáltatókat terheli ez az adó, míg a reklámpiac egyre nagyobb részét maguk alá gyűrő nemzetközi vállalatokat nem."
A szervezetek szerint amíg a nemzetközi nagyvállalatok Magyarországról származó reklámbevételének tényleges adóztathatósága nem végrehajtható, addig a magyar kiadók, tartalomszolgáltatók adóztatása alkotmányos visszásságot okoz, és szembe megy a Digitális Jólét Programban megfogalmazott elvekkel, hátrányos helyzetbe hozza a magyarországi, adófizető tartalomszolgáltatókat.
