2004-ben készült el az első négyajtós, berlin változat, amelyet aztán terepjárók és kisteherautók is követtek. Sőt, az indiai és a brazil piacon Kwid néven megjelent a Logan család extra olcsó, 5000 eurós kisautó változata is. Az elmúlt 13 évben 10 millió darab kelt el a Dacia Logan márkanevet viselő járművekből. Tavaly a Renault összes eladásainak 42 százalékát ezek a „low cost” modellek tették ki. Hogy a korábban sokak által halálra ítélt Renault ma talpon van, sőt, kifejezetten sikeres, annak köszönheti, hogy belevágott a Dacia-kalandba.

1999-ben vette meg a nagy francia autóipari cég a román Daciát. Amely akkor még, a nálunk is jól ismert, vagy legalábbis az idősebb korosztályok számára jól ismert, ősrégi Daciát gyártotta, vagyis a Renault 12-es 1968-as (!) licence alapján. Aztán rendbe rakták a pitesti üzemet, és 2004-ben piacra dobták a Dacia Logant. Nyugat-Európában maximum nyolcezer euróért, miközben a hasonló méretű, igazi Renault, a Mégane alapára ennek kb. a kétszerese volt. A Logant úgy vették, mint a cukrot szerte Nyugat-Európában. Mert azért mindenki tudta, hogy ez egy Renault, miközben olcsó, de egyben megbízható, sőt egyszerűen kezelhető is. Ebben az időszakban sok vásárlót riasztott az egyre bonyolultabb, számítógépes technika, amely, ha működött, remek volt, de ha elromlott, rengeteg bosszúságot okozott, és méregdrága volt a javítás.

A Logan berlin változatát a 4x4-es Duster, a Sandero és egy pick-up is követte. Bruno Ancelin, a Dacia Logan programigazgatója elmondta az AFP-nek: eleinte a Renault műszaki és marketing szakértői is kételkedtek a „low cost” koncepció sikerében. De most ott tartunk, hogy a nagy autógyárak közül egyedül a Renault vitte sikerre a fapados stratégiát. A Volkswagen is kacérkodott a gondolattal, hogy a Skoda legyen a német „low cost” autó, de végül ezt az elképzelést elvetették. A másik francia óriás, a PSA sem mert népautót gyártani. Az amerikai GM egy kínai partnerrel már megállapodott egy hasonló koncepció megvalósításáról, de az első modellek csak két év múlva kerülhetnek piacra.

Közben Indiában a Tata szuper olcsó kisautója, a 2800 dollárért kínált Nano megbukott. Olcsónak olcsó volt, csak éppen nem volt autó. Viszont a Logan indiai verziója, a Kwid népszerű kiskocsi a szubkontinensen, akárcsak a világ másik felén, Brazíliában. A Logan-család különböző modelljeit Romániában, Marokkóban, Oroszországban, Iránban, Kolumbiában és Indiában gyártják.

De miért a Logan a Renault aranybányája? Bruno Ancelin program igazgató szerint az autóiparra ugyanaz érvényes, mint a jó konyhára: legyen tökéletes az alapanyag és az azt kezelő szaktudás. A Logan „alapanyaga”, az 1998-as Renault Clio 2. Erre a sikeres modellre épült a Logan Dacia-család. A tízmilliomodik Dacia Logant az utóbbi napokban adták el, ebből az alkalomból a sajtó elé állt Carlos Ghosn, a cég főnöke. Elmondta, hogy 2022-ig évente 2 millió „low cost” autót akarnak eladni, vagyis jelentősen növelnék a mostani, kb. 1,4 milliós számot. Ghosn filozófiája szerint a népautónak nem csak az a lényege, hogy olcsó, hanem az is hogy autó, méghozzá jó autó legyen.