Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Ehhez képest nemigen lehet érteni, hogy miért is bukott el a választásokon a baloldali kormány, és miért győzött a populista Ano párt. Andrej Babis, aki korábban pénzügyminiszter volt, és Csehország egyik legfontosabb üzletembere, tisztában volt azzal, hogy az alacsony munkabérek, melyek korábban a gyors növekedést garantálták, immár elveszítették a létjogosultságukat. A szakmunkás- vagy épp orvoshiány ugyanis elsősorban azért lép fel Csehországban és az EU keleti, egykori szocialista államaiban, mert a munkabérek alacsonyak. A szakmunkások ezerszám vándorolnak ki a jobban fizető uniós államokba, így például Németországba vagy Svédországba. Korábban Nagy-Britannia is kedvelt célpont volt, de a Brexit miatt megcsappant a vállalkozó kedv: senki sem szeret a bizonytalanra építeni.
Németország gazdasági helyzete kivételesen kedvező: dinamikus növekedés, alacsony munkanélküliség, (3,6%) és alacsony infláció jellemzi. Mégis nagy a politikai bizonytalanság: Merkel kancellárnak még mindig nem sikerült kormányt alakítania, pedig a választásokat szeptemberben tartották. Megerősödtek a populista tendenciák: az Alternative für Deutschland a harmadik helyen végzett.
Hogyan függ ez össze a gazdasági helyzettel?
A bérből és fizetésből élők az elmúlt időszakban egyáltalán nem profitáltak Európa első számú gazdaságának fényes eredményeiből. A németek immár nem szívesen mennek szakmunkásnak, mert a béreket tudatosan visszafogják, hogy ne veszélyeztessék a versenyképességet. A modell, melyet a szociáldemokraták vezettek be, működik, de a bérből és fizetésből élők nem épp boldogok, mert az ő életszínvonalukon nem látszik Németország pompás szereplése a globális piacon.
Más a helyzet Dél-Európában, mely a munkanélküliség szempontjából az Európai Unió beteg gyermeke. A Deutsche Welle összeállításából kitűnik: 18 millió potenciális munkavállaló van jelenleg munka nélkül az unióban, a döntő többségük Dél-Európában: Spanyolországban 16, Görögországban 20%-os a munkanélküliség. Ezek a számok ráadásul hazai viszonylatban kiválónak számítanak, hiszen a válság mélypontján ennél sokkal többen vártak munkára Spanyolországban és Görögországban. Nem véletlen, hogy ezekben az országokban aratnak a populista pártok.
Olaszország sem jelent kivételt, sőt!
Berlusconi exkormányfő, aki maga sem ment a szomszédba egy kis populizmusért, most az Öt csillag pártot jelölte meg fő veszélyként Itália számára. Olaszországban hamarosan választásokat tartanak, és a populista mozgalmak győzelemre számítanak. A mérsékelten populista Berlusconi, aki rövid szünet után újra kormányfő szeretne lenni Itáliában, most éppen mérsékelten konzervatív húrokat penget.
Elég kevés tehát a közös vonás az uniós gazdaságok között, de a populista pártok mindenütt ki tudják használni a konjunktúrát, mert a munkabérek nemigen nőttek reálértékben a közelmúltban. Így viszont szakmunkáshiány fenyegethet az egész Európai Unióban – hangsúlyozza a Deutsche Welle, nem hallgatva el azt sem, hogy jól fizetett, viszonylag fiatal szakmunkásgárda nélkül az európai integráció aligha őrizheti meg a versenyképességét a globális versenyben.
