Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Három éve, hogy adatokkal és számításokkal alátámasztva lemodellezték a különbséget a korszerűen szigetelt és az átlagos magyar családi házak energiahatékonysága között. A Hajdúságban álló két Kádár-kocka ház összehasonlítása nagy publicitást kapott, miután kiderült, hogy 46 százalékos energiamegtakarítást sikerült elérni a piacon kapható szigetelőanyagok felhasználásával. A Nálam szigetelnek nevű program adatait az épületekbe 2014 nyarán installált mérőeszközök, illetve az annak adatait kiértékelő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épület-szerkezettani tanszékének szakemberei hitelesítették. A Knauf Insulation modellkísérlete kapcsán arról már kevés szó esett, hogy a kísérlet két, nagyon hasonló méretű és használatú családi háza közül aztán a másodikat is leszigetelték, arról pedig szinte semmi, hogy a programnak volt egy nem várt utóhatása.
A Knauffal az épületek utólagos hőszigetelésének és a fűtési rendszerek illesztésének feladatát gyakran együtt végző Weishaupt Hőtechnikai Kft. akkor kezdett a saját programjába, amikor az első eredmények már megjelentek. Versits Tamás, a biatorbágyi cég műszaki tanácsadója szerint ők eleve abból indultak ki, hogy a ház leszigetelése önmagában nem lesz elégséges. Az épület energiaveszteségének a csökkentése csak a mérleg egyik serpenyője – magyarázta az épületgépész mérnök. A család és a Knauf beleegyezésével így 2015 őszén kicserélték a kazánt az elsőként leszigetelt házban. Mérni kezdték, hogy mivel jár, ha olyan tüzelőberendezés dolgozik az épületben, amely teljesítményben és beszabályozottságban is illeszkedik a ház adottságaihoz.
Az adatok kontrolljához három évre visszamenőleg megvizsgálták a gázfogyasztást. Először azt látták, hogy a régi – amúgy a magyarországi átlagnak megfelelő, húszéves – kazánnal a fűtési szezonban nemhogy csökkent volna a szigetelés előtti és utáni időszakban a gázfogyasztás, hanem 16–18 százalékkal nőtt is. Azért, mert a tüzelőberendezés nem volt alkalmas a megváltozott épületfizikai tulajdonságok kezelésére; nem tudott csökkentett teljesítményen üzemelni, nem volt modulációs tartománya, de a hőszigetelésnek köszönhetően már nagyobb volt a teljesítménye a szükségesnél, így a ki-be kapcsolások száma megnőtt, az üzemidők rövidültek, az állásidők viszont megnyúltak. Gyakran visszahűlt a rendszer, így a gázfogyasztás egy részét arra kellett fordítani, hogy a berendezés fűtési potenciálra hozza magát. Ez okozta a rosszabb hatékonyságot: a mért időszakban a rendszer hatásfoka a hatodára esett vissza.
Energetikai tanusítványhoz szükséges mérés lézerrel. Sokszor mérj, tovább érsz!
Fülöp Máté
Az új kazán épületre hangolását követően, 2016 végén azonban azt lehetett mondani, hogy az éves gázfogyasztást további 10 százalékkal lejjebb tudták vinni.
Az energiahatékonysági törvény (2015. évi LVII. törvény) három lábon álló rendszerről ír: a nyílászárók, az utólagos homlokzatszigetelés és a hőtermelő berendezés korszerűsítésének komplexitásáról szól. A gyakorlatban azonban ez gyakran feledésbe merül, mert a teljes körű felújítás túl sokba kerül a családoknak. A döntéshozók a kisebb ellenállás felé mozdulnak el, a nyílászárócserére és az utólagos hőszigetelőkre könnyebben mondanak igent. Ennek oka az is, hogy ha az utólagos hőszigeteléssel nem nő legalább egytizedével a ház kerülete, akkor az nem építésiengedély-köteles, ahogyan az sem, ha azonos mértékben hőszigetelő új nyílászzárót építtetnek be, ha azzal nem változik meg az utcakép.
Ha viszont kazéncsere is lesz, akkor ahhoz még az egyszerűsített eljárásban, terv nélküli kivitelezéssel is szakembereket kell fogadni – ennek felétele, hogy ugyanolyan típusú és teljesítményű legyen az új kazán. Ha viszont gépészetileg az épületet teljesen újragondolják – például kondenzációs kazán kerül a rendszerbe –, akkor gáztervvel és hatósági eljárással lehet csak gáz-, fűtésszerelőt, valamint kéményseprőt fogadni. Ez a kalákában is megoldható másik két munkafázishoz képest idő- és pénzrabló feladat.
| A Kádár-kocka el van vetve |
| Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimumkövetelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU 2012-ben annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A vizsgálat elvégzéséhez az Energiaklub is adott műszaki-gazdasági számításokat a kérdésben akkor illetékes Belügyminisztériumnak. Az uniós módszertan az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálta a harmincéves használat alatt jelentkező energiaköltségeket is. A szakmai civil szervezet eredményei szerint a meglévő lakóépületeink zömében akkor jelentkezik a legmagasabb globális költség, vagyis az a legdrágább a lakók számára, ha az épületet nem újítják fel, hanem marad az eredeti, energiapazarló állapotában. Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak, az úgynevezett Kádár-kockák esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt közel 13 millió forint globális költség merül fel az épületben, mai forintértéken, míg a szigorúbb feltételeket teljesítő felújítás esetén a beruházást is magába foglaló teljes globális költség mindössze 8 millió forint körül alakul. „Az Energiaklub vizsgálatai szerint az így elérhető jelentős energia-, szén-dioxid- és költségmegtakarítások indokolttá teszik a szigorúbb követelmények alkalmazását. A magyar államnak segítenie kell azonban a lakosságot az energiahatékony építkezések és felújítások elindításában, mert a klímaváltozás elleni küzdelem társadalmi, gazdasági és környezeti érdek egyszerre, vagyis közérdek. A magyar lakosság mintegy háromnegyedének nincs komolyabb megtakarítása, és elenyésző hányada tud vagy mer hitelt felvenni. Ezért van szükség széles körű, jelentős volumenű támogatási programra az állam részéről, ami a beruházások előfinanszírozásában segíti azokat, akik ezt amúgy nem tudják megtenni” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója. |
