Mészáros Lőrinc csápjai a takarékszövetkezetek felé nyúlnak

Önellentmondásba keveredett a kormány. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) nem élt a lehetőséggel, hogy a hétfőn zárult nyilvános felvásárlás során eladja FHB-ban lévő részvényeit a Takarékbanknak. Pedig a minap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, már nincs szükség állami tulajdonlásra a bankrendszerben. Igaz, miközben a Gránit Bankban lévő állami részesedés értékesítése tisztes nyereséggel kecsegtet, az évek óta depressziós FHB-részvényektől most mindössze 533 forintos áron lehetett volna megválni, ami a három évvel ezelőtti kurzusnak csupán a kétharmada.

Az érdemi beleszólásra lehetőséget nem adó, 4,45 százalékos állami pakett értékesítése vagy megtartása alapvetően nem is tűnik árkérdésnek. Az MNV részesedését még 2015 végén az azóta megbukott kormányzati kedvenc, Spéder Zoltán irányításával szorították 5 százalék alá a takarékszövetkezetek egy furfangos, zárt körű tőkeemeléssel. Amivel amúgy mentőövet dobtak a krónikusan veszteséges, az MNV-nek is eladósodott banknak. A kirekesztő eljárás ellen az MNV hevesen tiltakozott, Orbán Viktor kormányfő pedig kinyilatkoztatta, hogy az FHB-ban meg kell őrizni az állam addigi pozícióját, de Spéder kiebrudalásán túl semmit sem tettek ezért. Az állami taktikázásról a szocialista Tóth Bertalan faggatta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert az Országgyűlésben, de csak azt a választ kapta, hogy a döntés az MNV igazgatóságára tartozik. Arra a testületre, amelynek tagja Szivek Norbert, az MNV vezére, az Orbán család bizalmasa, egyben az Orbán-vő Tiborcz István ingatlanügyleteinek egyengetője.

Lehet persze bízni a hétfőn a Moody's által felminősített FHB részvényárfolyamának emelkedésében, miután a bank egyelőre a tőzsdén marad. Az uralkodó befolyást gyakorló takarékszövetkezetek és a Takarékbank ugyanis a felvásárlás után sem érte el a többiek kiszorításához szükséges 90 százalékos arányt (a felvásárlás eredményét hivatalosan lapzártánk után teszik közzé). Bár az FHB részvényeinek már csak pár százaléka maradt a kistulajdonosok kezén, egy nagyjából tízszázalékos pakettről nincs információ. Ez hivatalosan a rejtélyes panamai Silvermisté, amely a felvásárlásban nem jelentkezett, de úgy hírlik, korábban már eladogatta a papírjait – anélkül, hogy a szabályoknak megfelelően közzétette volna.

Szivek Norbert és Vida József. Békülékeny hangnem

Túry Gergely

A befektetők bárkik lehetnek, akár azok a szupertitkosak is, akik újabban Mészáros Lőrincet, illetve az ő érdekeltségeit maguk előtt tolva nyomulnak be az MKB elfoglalása után újabb bankokba. Legalábbis erre utal, hogy az utóbbi napokban több olyan nagyszabású üzlet köttetett Mészáros érdekeltségei és a kihelyezhető pénzben bővelkedő takarékszövetkezeti integráció tagjai között, amelyeket az utóbbiak szemszögéből nehéz megindokolni. Mert vajon miért kellett például a Takarékbanknak kétszázaléknyi részesedést szereznie a tőzsde egyik legspekulatívabb cégének, a Mészáros által uralt „szállodás-kempinges” Konzumnak a papírjaiból? Ráadásul éppen most, amikor a részvény világrekorder szárnyalásáról szólnak a hírek. Mert bár az üzletet a tőzsdén kívül kötötték meg a rejtélyes Konzum PE Magántőkealappal, így az ár ismeretlen, de vélhetően a 700–800 millió forint közötti sávban lehetett. Hacsak nem volt a Takarékbanknak tuti információja arról, hogy mikor milyen áron válhat meg a részvényektől, az üzlet az észszerűtlen rizikóvállalás iskolapéldája lehetne.

Közben a titkos alapokat menedzselő Konzum Befektetési Alapkezelő (amely az MKB Bankban nagyrészvényes Metis Tőkealapot is viszi) átvette az FHB-csoporthoz tartozó, összesen 470 milliárd forintnyi vagyont forgató Diófa Alapkezelő azonos nevű, 12 milliárd forintos nettó eszközértékű ingatlanalapjának a menedzselését. Az alap tulajdona az FHB Üllői úti székháza, több budakeszi és rákospalotai fejlesztési telek, s ami a lényeg, a balatonalmádi Yacht Camping és egyéb ottani területek. A kezelői jog átadása nem jelenti azt, hogy a tulajdonjog átszáll, de az alapkezelő élhet a tulajdonosi jogosítványokkal. A kemping üzemeltetési jogát speciel a Mészárosék által nemrégiben megvett Balatontourist kaparinthatja meg. A HVG információi szerint ezen túl a licencszerzés vágya hajthatta a Konzumot, kinézett magának egy olyan alapot, amelyet egyébként 2017 végén be akartak zárni.

A Konzum-csoport és a takarékszövetkezeti integráció közötti legizgalmasabb ügylet az utóbbi 30-40 milliárdosra tett informatikai fejlesztésről szól. Az ezért felelős, még Spéder által akvirált Dom-P nevét Takarékinfóra változtatták, részvényeinek majdnem a felét pedig Mészárosék másik tőzsdei cége, a Népszabadságot bezáró kiadót birtokló Opimus szerezte meg. Részben közvetve tette ezt, tulajdonos lett ugyanis a korábban szekszárdi fideszesek, ma pedig többségében a Mészáros által uralt Status Capital nevű vállalkozás is. A totális összefonódás jegyében az Opimus és a Status Capital kereszttulajdonlásban is áll egymással. A Takarékinfóba történetesen dől a pénz: eddig több mint 11 milliárd forint hitelt kapott, döntően a Takarékbanktól. A megafejlesztéshez szükséges hardvert a BKK elhíresült elektronikus jegyértékesítési rendszerét szállító T-Systems hozta 7-8 milliárd forintért, amit az állami költségvetésből feltöltött integrációs szervezet állt.

„Nem baj, ha egy sikertörténetben nemcsak nézők, hanem részesek is vagyunk. A bankolás valahol a pénzről és a sikerről szól” – indokolta Vida József, a B3 Takarék és a Takarékbank első embere a HVG-nek, miért kapcsolódik rá a Mészáros-féle cégekre. Szerinte jó üzleti partnerek, s már csak azért sem baj, hogy beszálltak a fejlesztésbe, mert „ha további tőkére lesz szükség, akkor ebben is társak tudnak lenni”. A betétesek számára azonban fokozott kockázatot jelent a milliárdokkal hitelezett, homályos tulajdonosi hátterű befektetők megjelenése. Senki sem tudja például, kik és miből adták össze azt a 6,5 milliárd forintot, amelyből az informatikai projektbe beszálló Status Capital újabb zárt körű magántőkealapot indít.